A rádió udvarát gyakorlatilag egy szabadtéri börtönné alakította az akkor még Gergényi Péter vezette Budapesti Rendőr-főkapitányság. Oda szállították a környező utcákban levadászott, összevert (és mint utóbb jogerős ítéletek igazolták: ártatlan) járókelőket, akiket azután órákig térdepeltettek, kínoztak, bántalmaztak.
A Magyar Nemzet megkereste a Belügyminisztériumot, és arra voltunk kíváncsiak, mindezek ellenére hogyan maradhatott rendőri vezető Pusztai Csaba, akit ráadásul időközben őrnagyból alezredessé léptettek elő.
Nem maradhatnak
Arról már a Hír Televízió számolt be, hogy nem maradhat a rendőrség állományában az az egyenruhás, akit jogerősen elítéltek a 2006-os rendőri túlkapások miatt. A televízió birtokába került információk szerint 73 rendőrt állítottak bíróság elé a véres tömegoszlatások után, tizenhárom egyenruhást el is ítéltek, közülük azonban legalább 6-an továbbra is a rendőrségnél dolgoznak.
Ismert, újabb olyan rendőröknekderült ki a neveés a beosztása, akik 2006. október 23-án a tüntetőkre vadásztak. A rendvédelmi dolgozók szakszervezeti elnöke tiltakozik a brutális rendőrök megnevezése miatt, mert szerinte az az egész állományt demoralizálja. Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint viszont nyilvánosságra szabad hozni a rendőrök nevét, mivel nem viseltek azonosítószámot.
A 2006-os rendőri túlkapásokkal kapcsolatban a Hír TV Célpont című műsora tavaly ősszel közölt először neveket.
A fényképezőért nyúlt
Megírtuk azt is, hogy március elején jelentkezett a Hír TV szerkesztőségében a 2006-os véres tömegoszlatás egyik sértettje. A férfi felismerte magát azokon a rendőrségi felvételeken, amelyeket a Célpontban mutattak be. Édesanyjával és barátaival vett részt a megemlékezésen. Amikor látta, hogy a vadászpuskás rendőrök fejre céloznak, fényképezőjével dokumentálni kezdte a túlkapást. A Célpont azonosította azt a rendőrt, aki vélhetően meglőtte a férfit.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke akkor azt mondta, a Hír Televízióban közzétett felvételek a rendőri vezetők büntetőjogi felelősségét vetik fel. „Gumilövedéket, ugye, életet, testi épséget, vagyonbiztonságot fenyegető közvetlen veszély esetén lehetne használni. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem állt fönn” – fejtette ki Kádár András.
Az első jogerős ítélet
Emlékezetes volt az is, amikor megszületett a 2006-os rendőri túlkapások első jogerős ítélete: másodfokon 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte Vágó Lászlót a Fővárosi Ítélőtábla. Vágónak azért kellett bíróság elé állnia, mert 2006. október 23-án mint helyszíni rendőrparancsnok az Astoriánál egy tömegoszlatásnál eltörte az egyik járókelő ujját.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
