Az Orbán-kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) megalkotása során igazodik az 1998–2002 közötti jogfilozófiájához – mondta el az MNO-nak Kiszelly Zoltán politológus. Úgy látja, 2002–2010 között az állami rendszerek legfőképpen az ország végein gyengültek meg, s a rendőrség csak a Magyar Gárda megjelenése után tűnt föl ezeken a településeken. Az új Btk. révén a kabinet a korábbi évekkel szemben jobban közelít a társadalom igazságérzetéhez – tette hozzá.
A politológus szerint a kis lopások esetében is szigorúbb szabályok jönnek, ami a tulajdonbiztonság erősítése irányába hat a kis településeken is. Kiszelly elmondta, hogy a tudatos stratégia része a rendőrség egyidejű erősítése a büntetési tételek szigorításával, valamint az is, hogy az önvédelemnek nagyobb teret adnak. „A vagyonvédelem területén a jogszabály tisztázza, hogy az élet kioltására alkalmas eszközzel nem lehet védekezni.”
Kettősség az MSZP-ben
Az MSZP és az LMP nem mer szembemenni a szigorítással, így inkább a Jobbik felé közeledik – mutatott rá a szakértő. Kiemelte, hogy a halálbüntetés esetében vannak olyan nemzetközi szerződések, amikkel nem lehet ellenszegülni, azonban a szélsőjobboldali párt számára ez egy olyan téma, amit várhatóan egyik erő sem fog elvenni tőle. Kiszelly szerint a szocialisták kettős viselkedésének az oka, hogy az emberi jogvédő balliberális irányzat mellett jelen vannak azok a csoportok, akik világosan látják, hogyan csúszott át a párt szavazóinak vidéki része a Jobbik irányába.
„Nem csodafegyver”
Varga István, a nagyobbik kormánypárt képviselője korábban arról beszélt, hogy a Fidesz támogatja a javaslatot, amely alkalmas arra, hogy az új kihívásoknak megfeleljen, és amelynek megalkotására azért volt szükség, mert az 1978-as jogszabály ezer sebből vérzett. Üdvözölte a büntetési tételek szigorítását, és azt mondta: a jelenlegi kormány legfőbb célja, hogy rend legyen az országban. Nem csodafegyver az új Btk., és nem a büntetési tételek szigora fogja megoldani a társadalmi problémákat, amelyek feszítenek bennünket a 21. században – fejtette ki.
Lukács Tamás, a KDNP egyik vezérszónoka arról beszélt: a KDNP egyetért az új Btk. indoklásába foglalt törvényalkotási céllal, miszerint a kormány kiemelt feladata, hogy a helyreállítsa a rendet és növelje az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, hogy szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba – tette hozzá.
