Siklósi Péter a Pallas Páholy vitaestjén elmondta: a legutóbbi katonai stratégiáról 2009-ben döntött az előző kormány; és a mostani kihívások – elsősorban az elhúzódó gazdasági világválság miatt – már más válaszokat igényelnek, ezeknek kell megjelenniük az új stratégiában.
Siklósi Péter rámutatott: a globális biztonsági környezet jelentős változáson ment keresztül amiatt, hogy a válság nem mindenkit érintett egyformán: például a nagyobb ázsiai országokat kevésbé mint Európát. Ezek – mint Kína és India – „katonai ambíciószintje” növekszik, ezt az Egyesült Államok kompenzálni kénytelen. A megváltozott helyzetben Európában és a NATO-ban jelenleg a közös finanszírozású projektek végigvitelében látják a kitörési pontot, ez a válság előtt nem volt jellemző.
Új hadszíntér
Nagyon fontos lett a kibervédelem is, „hiszen a kibertér egy új hadszíntérré vált” a mai világban – hangsúlyozta Siklósi Péter, hozzátéve, hogy amelyik nemzeti katonai stratégia ezt nem veszi figyelembe, az hiába íródik. Hasonlóan fontos kérdés a közösségi média (például a Facebook) hatása a világra és a hadviselésre – fűzte hozzá.
Közölte azt is, hogy a nemzeti katonai stratégiát tavaly kezdték el kidolgozni, mostanra elkészült egy tervezet, amelyet már megküldtek az érintett tárcáknak, és a dokumentumot várhatóan ősszel fogadhatják el.
