Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiájának elfogadását és a sikeres hallgatói mobilitási programokat emelte ki többek között az oktatási államtitkárság szakmai május közepén közzétett összefoglalójában.
A tárca vezetője a független Szili Katalinnak adott írásbeli válaszában kifejtette: a kormány a működésképtelenség határára sodródott felsőoktatást vett át a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormánytól 2010-ben.
Utalt a Magyar Rektori Konferencia által összeállított felsőoktatási problématérkép főbb megállapításaira, amely eladósodott és szétaprózódott intézményhálózatról, átgondolatlan infrastruktúra-fejlesztésekről szólt a PPP-beruházások keretében, kitért továbbá a működési-finanszírozási gondokra, a nem összehangolt fejlesztésekre, a stratégiai tervezés hiányára, az értelmetlen párhuzamosságokra.
Felére csökkentették
A tárca a problématérkép megállapításait alapul véve intézkedett a működőképesség fenntartása érdekében, és ennek eredményeképp alig egy év alatt közel felére csökkentette az intézmények eladósodottságát, ami egyebek között a költségvetési felügyelők kinevezésének köszönhető.
Teljesítmény és minőség
Balog Zoltán hozzátette, a kormány eltökélt szándéka a felsőoktatás minőségi fejlesztése. Mint kifejtette, a jogbiztonságot alapvetően az új felsőoktatási törvény garantálja, amely mind a felelős állami szerepvállalást, mind az egyéni, vagyis hallgatói felelősségvállalást erősíti rendelkezéseivel. Rámutatott: a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a felsőoktatás jelenlegi mennyiségi alapon nyugvó normatív finanszírozása egységes, összehasonlítható, átlátható finanszírozási rendszerré alakuljon. Előkészületi fázisban van az a rendelet, mely a felsőoktatás teljesítmény- és minőségelvű finanszírozását teszi majd lehetővé. Ezt a szakma már évek óta kéri számon a mindenkori oktatáspolitikán, jogosan – jegyezte meg.
Finanszírozás
A miniszter kiemelte: az új finanszírozásnak – a költségvetéshez igazodóan – a társadalmi, gazdasági megrendelést figyelembe véve a források célorientált, szakmai és hatékonysági követelményeket érvényesítő rendszerében kell kialakulnia. A rendelet véglegesítéséig azonban nem egy–két hónap, hanem fél év áll rendelkezésre, hiszen 2013 januárjában lép majd életbe – fűzte hozzá.
Az egyéb végrehajtási szabályozások 2013 szeptemberétől lesznek hatályosak, mint például a szakképzést, a tanárképzést, a felvételi eljárást meghatározó rendelkezések.
