Az MNO megírta, a bukaresti parlament házelnökei, Vasile Blaga szenátusi és Roberta Anastase képviselőházi elnök nyílt levélben kérik Kövér Lászlót, hogy halassza el tervezett romániai látogatását az önkormányzati választások utáni időszakra. Kövér László a házelnökök kérése kapcsán a Hír Televízió stúdiójában úgy fogalmazott: „nem teszem meg azt a szívességet a román kormánynak, a román államnak, hogy megálljak félúton a határnál”.
A teljes interjút megtekinthetik a 20.05.kor kezdődő Rájátszásban.
A házelnök a Berzsenyi parkban két évvel ezelőtt felállított Trianon-emlékműnél zuhogó esőben, több száz résztvevő előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: „A nemzetet nem az országának területe, hanem szellemisége teszi naggyá. Így volt képes arra, hogy ha fizikai valójában végveszélybe is került az ország, ha az részeire is szakadt, újra és újra egységbe hívja az összmagyarságot. A magyarság eszményéért voltunk képesek mindig újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni”.
A nemzeti összetartozás nem más, mint az egymás iránt érzett szeretetünk, a ragaszkodásunk, hűségünk, a barátainkért, szomszédainkért végzett jó cselekedet, a városunkért hozott áldozat – mondta a házelnök, aki úgy vélekedett: „akkor erősödik a nemzeti összetartozás, emelkedik a haza, ha az a legfőbb küldetésünk, hogy a lehullottat visszaemeljük, az elveszettet megtaláljuk, a bemocskolódottat megtisztítsuk, az elhomályosultat kifényesítsük, az összetörtet ismét egybeépítsük, a fellázadtat megbékítsük”.
A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy a kommunista diktatúra évei alatt mindent megtettek, hogy Magyarország feldarabolásáról ne eshessen szó a közbeszédben, „nem nagyon akad olyan magyar ember, aki ne hallott volna Trianonról”. A tényeket többé-kevésbé mindannyian ismerjük – mondta Kövér László, aki felidézte a vesztes első világháború utáni „gyalázatos békediktátum” következményeit.
A lelkünket nem apríthatták fel
Mint mondta, „szinte lehetetlen feladatlannak tűnt a kivéreztetett, szinte életképtelennek tűnő maradék Magyarországból újra életképes hazát szervezni, de (...) mégis sikerült, mert bár a hazánkat szétszabdalhatták, a lelkünket mégsem apríthatták fel”. Hozzátette: „ezért ma (...) nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk, és nem csak megleltük, de alaptörvénybe is foglaltunk a nemzeti összetartozást, hiszen ami a földrajzi Magyarországból elvétetett, a szellemi Magyarországnak mindig a része maradt”.
„Utcáink neve ma is őrzi Trianont”
Szita Károly (Fidesz–KDNP), Kaposvár polgármestere gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott trianoni beszédéből idézett, melyben a város díszpolgára elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, egyúttal emlékeztetett arra is, hogy az elcsatolt országrészekből Kaposvár menekültek ezreit fogadta be, s mivel jelentős részük állami alkalmazott volt, ezért a 1920-as években számukra tisztviselőtelepet építettek. „Utcáink neve ma is őrzi Trianont: Kassa, Nagyszeben, Temesvár, és még sorolhatnám” – mondta Szita Károly, hangoztatva, hogy a kaposváriak büszkék lehetnek városuk díszpolgárára és elődeikre.
A megemlékezésen a történelmi egyházak képviselői áldást kértek Magyarországra, majd a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.
Határok feletti összetartozás
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Igazságtalan döntés
A trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum – írta a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában az államfő. Áder János, aki kijelentette, hogy az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad, azt is hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából. Korábban Semjén Zsolt a nap ifjúsági programjainak megnyitóján a Magyarság Házában azt hangsúlyozta, hogy a magyar megmaradásnak két feltétele van: a nemzet közjogi egyesítése és kulturális örökségünk megerősítése.
Az emléknap reggel nyolckor a nemzeti lobogó Kossuth téri felvonásával kezdődött. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságok mellett jelen voltak kormánytagok, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, valamint kétszáz, a határainkon innen és túlról érkező gyerek.
