Gajda Róbert (Fidesz) – a jövő generációinak szemszögéből értékelve a 2013-as költségvetést – a legfontosabb kérdésnek a fiatalok Magyarországon tartását nevezte. Szerinte ehhez az álláskeresők támogatása, az oktatás fejlesztése, a fiatalok lakáshoz jutásának segítése vagy a korszerűbb, modernebb közszolgáltatások mind-mind hozzájárulhatnak, és a kormány mindent meg is tesz ezek elérése érdekében. A fideszes politikus szerint 2013-ban az ezeken a területeken elért fejlesztésekkel talán csökkenthető a fiatalok elvándorlása, ami pedig alapvető feltétele az ország hosszú távú sikerének.
Pósán László (Fidesz) arról beszélt: a közoktatásra 2013-ban 448 milliárd forint jut a költségvetésből, ebből 73 milliárd csak a pedagógus-életpályára, de ez nem azonos egy automatikus, mindenkit érintő béremeléssel. Ehelyett a cél, hogy minőségi elvárások érvényesüljenek a közoktatásban, ami differenciált béremelést jelent.
Ez most kinek a költségvetése, a kormányé vagy a szocialistáké? – tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki szerint azoknak a nemzetközi szervezetek által diktált feltételeknek van alárendelve a büdzsé, amelyeket a szocialistáknál jobban még senki nem szolgált. Mindezt úgy összegezte: a nemzetközi pénzügyi szervezetek diktátumának költségvetésével állunk szemben. A fideszes Nagy Csaba bátor vállalásnak nevezte a pedagógusok életpályamodelljének elindítását. Az önkormányzati fejezetről szólva azt mondta: a kulturális rendszer fenntartására, finanszírozására jelentős források állnak rendelkezésre.
Segítik a családokat
Az LMP-s Dorosz Dávid a bűncselekmények áldozatainak rossz helyzetére hívta fel a figyelmet, szerinte 90 százalékuk nem kap segítséget az államtól. A képviselő ezt az áldozatvédelmi szolgálatok elégtelen támogatásával magyarázta, az LMP ezért jelentősen megemelné az intézmények forrásait – mondta. Azt mondta: a Terrorelhárítási Központ kiemelkedően magas támogatása helyett „inkább vegyünk Kövér László házelnök úrnak néhány ólomkatonát”, a források pedig kerüljenek az áldozatokhoz.
A párt mintegy 800 millió forinttal növelné a határon túli magyar közösségeknek nyújtandó támogatásokat, és egy határon túli magyar autonómiahálózatot is létrehozna, amely a közösségek autonómiatörekvéseiért dolgozna.
Hoffman Pál (KDNP) kormányzati képviselőként kötelességének érezte az előző kormányok szembesítését munkájuk következményeivel, amelyek közül kiemelte az emberek terheinek növelését, a gyermekvállalás megnehezítését. A jelenlegi kabinet ezzel szemben segíti a családokat – mondta.
Kiss Péter (MSZP) szerint ma a költségvetés nem szól másról, mint a hiánycsökkentésről. A pénzügyi stabilitással kapcsolatban felvetette: valóban létrehozható-e, fenntartható-e, és a társadalom elviseli-e. A képviselő túlzónak tartotta az oktatásban vagy a gyógyszerkasszában tervezett megtakarításokat, amelyek szerinte kétségbe vonják a stabilitást. Ugyanígy vitatta az önkormányzatok fenntarthatóságát.
Biztos lábakon a honvédség
Simicskó István (KDNP) a honvédelmi fejezet sarokszámairól beszélt, amelyek megalkotásakor szerinte a kiszámíthatóság és a stabilitás volt a legfontosabb cél. A honvédelemre fordított főösszeg a 2012-es 233 milliárd forintról jövőre 237 milliárd forintra emelkedik. Jövőre ennek is hatására az ideinél néhány százzal több, összesen 25 480 főt foglalkoztat majd a honvédelem, így – értékelte – a honvédség biztos lábakon fog állni ennek a költségvetésnek az elfogadásakor.
Varga Zoltán (MSZP) az önkormányzati szektorról beszélve leszögezte: a jövő évi büdzsében az MSZP becslései szerint 100 milliárd forinttal többet vont el az állam, mint amennyit a feladatelvonás indokolta; ráadásul a kormánypárti képviselők a költségvetés vitájában sem tudták megmondani, hogy miből fedezik majd a kiadásaikat a települések.
Tapolczai Gergely (Fidesz) a fogyatékkal élők költségvetési támogatásairól beszélt. Örömtelinek nevezte, hogy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására, gépjármű-átalakításra 1,9 milliárd forint jut 2013-ban, illetve hogy a 2012-es összeggel megegyező 5,8 milliárd forint jut a támogató szolgáltatásokra, közösségi ellátásra vagy a krízisközpontoknak. Szintén üdvözölte a kormánypárti politikus a 2016-os riói olimpiára és paralimpiára elkülönített 2,8 milliárd forintot, amely több mint 2012-ben volt, ahogyan a fogyatékosok sportjára szánt támogatás sem csökkent.
„Sámánizmus”
Varga Géza (Jobbik) úgy látja, a jövő évi költségvetésből hiányzik a gazdasági koncepció, amely a megszorítások mellett a gazdasági növekedésre is építene.Ráadásul szerinte a gazdasági növekedés beindításában nagyon fontos lenne a mezőgazdaságban rejlő potenciálokat kihasználni.
Scheiring Gábor azt mondta, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter feltalálta az államkincstár megadóztatásának műfaját, „ez már nem kapkodás, hanem nevetséges sámánizmus”. Fűnyíróelvszerű megszorítást hajtanak végre – vélte az LMP-s képviselő, hozzátéve: egy elhibázott, elsietett javaslatra újabb vad ötleteléssel válaszolt a kormány.
Puskás Tivadar (KDNP) úgy látta, a büdzsé korai benyújtása azt mutatja, van cél, és van irányvonal, amit követni szükséges. Kiemelte: az idei év a stabilitás éve, a jövő esztendő pedig az emelkedésé lesz, amikor olyan európai uniós források állnak rendelkezésre, amelyekkel a fejlődést el lehet indítani.
Szili Katalin független képviselő arról beszélt, hogy a jelenlegi válságból való kilábaláshoz elsőként sávok közé kellene tervezni a költségvetést, rendszerszerűen kellene gondolkodni, alternatív prognózist, illetve új államháztartási filozófiát kell készíteni. Szerinte egy, a teljes költségvetésre kiható átvilágítást kell végrehajtani a társadalompolitikai folyamatokra alapozva, a társadalmi szereplőkkel párbeszédben kellene kialakítani, hogy milyen költségvetést tervez a kormány és milyen jövőt szán az embereknek.
A kormány megkezdte annak a jogszabálynak az előkészítését, amely megtiltaná, hogy 18 éven aluliaknak energiaitalt adjanak el. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a jobbikos Baráth Zsolt írásbeli kérdésére válaszul közölte: nemzetközi – dán, német, francia és norvég – mintát követnek a tilalom előkészítésekor. Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, támogatja-e a kormány az energiaital-fogyasztást. A parlamenti honlapon olvasható válaszában a miniszter erre nemmel válaszolt, és tudatta: a kabinet célja az egészségtelen élelmiszerek árusításának korlátozása, ezt szolgálta a chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó is, amellyel egyebek mellett a jelentős koffeintartalmú, illetve metil-xantint és taurint tartalmazó energiaitalok fogyasztását kívánták visszaszorítani, elsősorban az iskolás gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében.
