Kiszely Katalin, az EU-s és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár az ügy előzményeit ismertetve felidézte: Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen ötágú vörös csillagot viselt, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a kitűzőt a nézők is láthatták. Emiatt 2007-ben büntetőeljárás indult ellene, és megrovásban részesítették. Fratanolo azonban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely jogsértőnek minősítette az elítélését, és a magyar államot arra kötelezte, hogy négyezer euró kártérítést, továbbá kétezer-négyszáz euró perköltséget fizessen 2012. június 8-áig.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott határozati javaslattal ugyanakkor az Országgyűlés állást foglalna amellett, hogy a vöröscsillag-használat tilalmáról szóló tényállást a demokratikus társadalom védelme és az emberi méltóság tiszteletben tartása által vezérelt elvek szerint, valamint Magyarország történelmi múltjára és alkotmányos berendezkedésére tekintettel alkották meg, így a parlament nem ért egyet a strasbourgi bíróság ítéletének végrehajtásával. Az igazságügyi tárca indoklása szerint a bíróság olyan tényállás alkalmazása miatt marasztalta el Magyarországot, amely korábban már kiállta az Alkotmánybíróság próbáját, hiszen az Ab egy 2000-ben hozott határozatában alkotmányosnak minősítette, ezért – Magyarország történelmi múltjára is tekintettel – indokolt a szabályozás fenntartása.
Eltérő pártállás, eltérő vélemény
A fideszes Mátrai Márta az ügy kapcsán úgy fogalmazott: 22 évvel a rendszerváltás után még mindig kísért a múlt. Szerinte a strasbourgi bíróság ítéletében „mintha a kommunizmus lehelete köszönne vissza”. Úgy vélte, akik az ítéletet megfogalmazták, azoknak fogalmuk sincs arról, mi történt Magyarországon a XX. században.
Az MSZP-s Bárándy Gergely Magyarország nemzetközi kötelezettségeit hangsúlyozva az ügy jogi megoldását sürgette. Szerinte meghatározott célhoz, mások emberi méltóságának megsértéséhez kellene kötni az önkényuralmi jelképek használatát. Szerinte azt a személyt kell büntetni, aki horogkeresztet tűz ki egy zsinagóga előtt, azt viszont nem, aki ugyanezt egy zártkörű neonáci rendezvényen használja. Az LMP-s Schiffer András ugyanakkor az egész tiltott önkényuralmi jelképekről szóló szabályozást – mint mondta – kukába dobná, mert szerinte nem a jelképek tilalma a megoldás.
Kiszely Katalin személyes véleményét megfogalmazva szükségesnek nevezte a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló tényállás fenntartását. „Negyven évet töltöttem diktatúrában, és ez engem megviselt” – mondta.
