„Ha bármilyen monitoringot kíván bármilyen nemzetközi szervezet folytatni Magyarországon, mi nagyon szívesen vesszük, hiszen nemhogy takargatnivalónk nincs, hanem büszkék vagyunk azokra az eredményekre, amelyeket az elmúlt két esztendőben elértünk” – fogalmazott a politikus, s hozzátette: az új alaptörvény, valamint az elmúlt két évben megalkotott kétharmados és feles törvények „az európaiság minden értékbeli és jogi jellegű próbáját kiállják”.
Andrew Cutting, az Európa Tanács brüsszeli irodájának szóvivője hétfőn erősítette meg az MTI-nek, hogy a szervezet valószínűleg a parlamenti közgyűlés októberi ülésszakán dönt arról, induljon-e monitoringeljárás Magyarország ellen egyes kifogásolt jogszabályok miatt.
Elmondta, hogy a Velencei Bizottság – az Európa Tanács égisze alatt működő, tekintélyes alkotmányjogászokból álló, független tanácsadó testület – pénteken vitatja meg a magyar választási törvény, továbbá az Alkotmánybíróságról, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint az ügyészségről szóló törvény eddig elvégzett elemzésének következtetéseit.
Bírál a Velencei Bizottság – ez történt eddig
A magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott márciusi álláspontjában a Velencei Bizottság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
Ismert, 2012 januárjában az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, ezek egyike a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozással kapcsolatos.
A hétfőn ismét módosított médiatörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland még május 15-én azt mondta, a magyar fél által tervbe vett módosítások „többé-kevésbé” választ adnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokra.
Az Alkotmánybíróság decemberi határozatának megfelelően május 11-én a közigazgatási és igazságügyi miniszter beterjesztette a médiaszabályozás módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek. Ennek értelmében módosulnak az informátor védelmére vonatkozó rendelkezések, és új fejezet születik a média- és hírközlési biztosra vonatkozóan.
Navracsics Tibor miniszter még április végén a hazánkkal kapcsolatos aggályokról úgy vélekedett, egy olyan nagy intézményi átalakítás, mint a magyar, tálcán kínálta a lehetőséget a vitákra, azonban úgy tűnik, a Magyarországgal szembeni vádak elporlanak, és csak technikai jellegű kérdések maradnak.
