Az Iránytű Intézet korábban arról írt, hogy Orbán Viktor vezeti a politikusok népszerűségi rangsorát, míg a Fidesz–KDNP rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal. A kormánypártok a Nyugat-Dunántúlon a legerősebbek, az MSZP a Közép-Dunántúlon, míg a Jobbik Észak-Magyarországon rendelkezik a legnagyobb táborral.
Az Iránytű Intézet „Ön szerint ki nyerte a legtöbbet az európai uniós csatlakozásunkkal?” kérdésére felkínált válaszlehetőségek közül – az összes megkérdezett arányában – legtöbben a „bankszektort” (28,9 százalék) és a „politikát” (21 százalék) jelölték meg. A válaszadók 18,9 százaléka „nem tudja megítélni”, 18,2 százaléka szerint pedig „nincs igazi nyertese” az EU-tagságnak. Sorrendben a „kereskedelem” következik (4,9 százalék), majd a „mezőgazdaság” (3,8 százalék), végül a „lakosság” (2,4 százalék) és az „ipar” (1,9 százalék) – olvasható a kutatásban.
Az „Ön szerint ki veszítette a legtöbbet az európai uniós csatlakozásunkkal?” kérdés kapcsán felszínre került preferenciák is megerősítik azt a tézist, miszerint az EU-csatlakozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, társadalmi elvárásokat. Míg az előbbi kérdésre az összes megkérdezett 18,2 százaléka válaszolta, hogy a tagságnak „nincs igazi nyertese”, addig csupán 5,7 százalék volt azok aránya, akik úgy vélik, hogy az EU-csatlakozásnak „nincs igazi vesztese” – állítja az Iránytű Intézet.
Vesztes a lakosság és a mezőgazdaság
Az összes megkérdezett relatív többsége (45,5 százaléka) a „lakosságot” jelölte meg fő vesztesként, míg az egyes ágazatok közül a „mezőgazdaságot” (20,9 százalékot), az „ipart” (4,8 százalék), míg a „bankszektort” (2 százalék) és a kereskedelmet (1,7 százalék) csak kevesen említették a vesztesek között. A „politika” szféráját 1,8 százalék látta az integráció kárvallottjának, s az összes megkérdezett 17,6 százaléka mondta, hogy „nem tudja megítélni” – szerepel az elemzésben.
A közelmúlt politikai eseményei, jelesül hazánknak az EU-val való konfliktusai is rányomták bélyegüket a tagság társadalmi megítélésére – szerepel a kutatásban. „A konfliktusok hatására változott az Ön véleménye az Európai Unióról?” kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 43,4 százaléka „negatívabban ítéli meg, mint korábban” az EU intézményeinek tevékenységét, 41,2 százalék azok aránya, akik „véleménye nem változott”, míg 7,6 százalék „pozitívabban ítéli meg, mint korábban”, 7,8 százalék pedig „nem tudja” – olvashattuk az elemzésben.
Kétharmad
Mint arról Fazekas Sándor korábban beszélt, két törvénnyel védené a magyar földet a kabinet. Csak az a földműves vásárolhat vagy bérelhet földet, aki regisztrált termelő, agrártámogatást kap, kellő végzettséggel, gyakorlattal rendelkezik – tette hozzá. A földtörvény megalkotásánál a francia modellből vesznek át példákat, melyekkel a spekulatív földszerzést szeretnék megakadályozni.
Az Iránytű Intézet kutatása során a megkérdezetteknek arra kellett választ adniuk, hogy „Ön mennyire tartja a magyar föld megvédését fontos kérdésnek?” A válaszadók közel kétharmada (66,2 százalék) szerint „nagyon fontos”, 15,6 százaléka tartja „fontosnak”, 13,7 százalék helyezkedik közömbös álláspontra („fontos is meg nem is”), s csupán 3,4 százalék véli úgy, hogy „nem fontos”, illetve 1,1 százalék szerint „egyáltalán nem fontos”.
