Sándor Zsuzsa az MTI-nek elmondta: a levelet 112 bíró írta alá, köztük tucatnyi olyan, a menesztett kollégáival szolidaritást vállaló aktív bíró is, akit személyében nem is érint az ügy. Számos távollévő bíró közvetlenül a Köztársasági Elnöki Hivatalnak (KEH) küldte el az általa aláírt levelet.
„A felmentő határozat olyan közjogi aktus, amely az Alkotmánybíróság határozata következtében közjogilag érvénytelen" – írták a levélben.
A KEH csütörtök este azt közölte: az államfőnek nincs lehetősége a felmentő határozatok megváltoztatására, összhangban a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenességét kimondó alkotmánybírósági határozat indokolásában foglaltakkal.
Az Alkotmánybíróság (Ab) által visszaható hatállyal megsemmisített szabályok a korábbi, nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó kötelező felmentést 70 évről 62-re szállították le, s ez a következő években fokozatosan emelkedett volna 65 évre.
Ismert, az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály alapján nyugdíjazott bírák munkaügyi pereinek soron kívüli elintézését kérte korábban az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület az Országos Bírói Tanács elnökéhez címzett levélben. Cserni János, az egyesület elnöke az általa jegyzett levélben emlékeztetett arra: az Alkotmánybíróság július 16-ai határozatában megállapította, hogy a bírák nyugdíjazásának idén hatályba lépett új szabályai formai és tartalmi szempontból is sértik a bírói függetlenség alkotmányos követelményét.
Még az Ab döntésének kihirdetése napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.
