A polgármester elmondta, hogy az oktatás és az egészségügy területén egyaránt folyamatos a fejlődés. Örvendetesen nő a gyermeklétszám, így rendre bővíteni kell az intézményi hálózatot, és bár 2010-ben két új bölcsődét is átadtak, több mint 400 jelentkező van feleannyi szabad férőhelyre – tette hozzá. Növelni kellett az óvodák és az iskolák fogadóképességét is, az utóbbiakat például egy nyolc évfolyamos tanintézetnek megfelelő létszámmal. A polgármester jelezte: több százmillió forintot fordítottak az oktatási intézmények energetikai korszerűsítésére, akadálymentesítésére, valamint a sportolási lehetőségek bővítésére is.
A kerület jól gazdálkodik
Az egészségügyi alapellátásra idén 65 millió forintot szánt az önkormányzat, ebből lakossági szűrővizsgálatokra és iskolai allergiaszűrésekre is jutott. Az Egészségügyi Szolgálat OEP-finanszírozását mintegy 300 millió forinttal egészítették ki, és folyamatosan újítják fel, látják el új eszközökkel a rendelőket. Kiemelte: két éve adták át a Henger utcai mozgásszervi rehabilitációs központot, amelyet saját forrásból valósítottak meg, az értelmi fogyatékosok nappali otthona pedig – csaknem százmilliós ráfordítással – korszerű, minden igénynek megfelelő épületbe költözhetett. Idén szeptemberben nyitotta meg kapuit a Gyermekek Háza Pesthidegkúton; ez a beruházás 170 millió forintba került.
Láng Zsolt arról is beszélt, hogy az elmúlt két évben csaknem 400 millió forintot költöttek út- és járdaépítésre. Hozzátette: a Kapy utca–Csatárka utca–Törökvész út kereszteződésében – 165 millió forintos beruházással – most épül körforgalmi csomópont, amelytől gyorsabb, és az eddiginél biztonságosabb áthaladást várnak.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a kerület – tavaly március óta – saját hivatali szervezetén belül működteti a parkoltatást. A rendszert elsősorban forgalomszabályozási eszköznek tartják. Kiterjesztését az teszi szükségessé, hogy az agglomerációból érkezők – P+R parkolók hiányában – gyakran a belső kerületrészekben hagyják autójukat, jelentősen szűkítve az ott élők megállási lehetőségeit. Hozzátette: korábban egyetlen üzemeltető sem tudta olyan hatékonyan ellátni a parkoltatás feladatait, mint az önkormányzat, a megsokszorozódott bevételek pedig nélkülözhetetlen elemei a kerület költségvetésének. A büdzséről szólva leszögezte: a kerület jól gazdálkodik, „addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér”. Azon kevés önkormányzat egyike, amely eddig sem vett fel hitelt, és a jövőben sem kíván felvenni – emelte ki.
Megújulhat a Széll Kálmán tér
Láng Zsolt kitért arra, hogy a kormány és a főváros közös beruházásában végre valóban megújulhat a korábban Moszkva térre „keresztelt” Széll Kálmán tér. Úgy vélte: az emblematikus fővárosi csomópont magán viseli a „Demszky-korszak tehetetlenségét”, halogató politikáját, a koncepció hiányát. Hozzátette: az átépítéstől a forgalmi helyzet javulását, egy Budapesthez méltó közösségi tér kialakítását várják.
E tervekkel is összefügg, hogy a főváros és a kerületek érdekeltek egymás sikereiben – mondta a polgármester –, akár a közszolgáltatásokról, akár a helyben intézhető ügyek hatékonyságáról van szó. Utóbbival összefüggésben kiemelte: a lakosság fontos érdeke, hogy amit lehet, azt az otthonukhoz közel intézhessenek el, az őket körülvevő környezet pedig rendezett és gondozott legyen.
Láng Zsolt a személyes terveiről elmondta: a következő ciklusban – mivel a parlamenti és a polgármesteri feladatkörök összeférhetetlenek lesznek – kerületi munkájában szeretné folytatni realitásra és összefogásra épülő programját.
