Gyurcsányék a semleges szabályok miatt is ki vannak bukva

Még az új választójogi szabályok semlegessége is fáj a DK-nak – derült ki a Gyurcsány-párt pénteki rendezvényén, amelyen főként régi jó MSZP-sek szólaltak fel.

Gyurcsány Ferenc szerint csak a pártok megegyezésén nyugvó szabályok garantálják a szabad választásokat, erről a Demokratikus Koalíció pénteki rendezvényén beszélt a pártelnök. A volt kormányfő arról beszélt: sokféle demokratikus választási rendszer elképzelhető, az egyetlen feltétel, hogy a szabályokat konszenzus övezze, és szerinte eddig a pártok 1989-es megegyezésének eredményeként így is volt. Gyurcsány úgy látja, a kormányoldal célja a választási rendszer teljes átalakításával, hogy az ellenzék akkor se szerezzen jogot a kormányzásra, ha nagyobb a támogatottsága a Fideszénél. A DK elnöke a tervezett alaptörvény-módosítás ellenére is alkotmányellenesnek tartja az előzetes regisztrációt, mert szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a választójogot.

Szigetvárinak a semlegesség is baj

Szigetvári Viktor, a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott Haza és Haladás Alapítvány kuratóriumi tagja kifejtette: az új választójogi szabályok között egy sincs, amely az ellenzéknek kedvezne, a kormánypártokat segítik vagy semlegesek. „Ettől függetlenül el kell indulni ( ), meg kell próbálni kétharmaddal nyerni, ami egy inkább szélesebb, mint szűkebb választói koalíciót igényel” – jelentette ki.

Jelezte, hogy bár egyetért a szavazójog kiterjesztésével a határon túli magyarokra, a kormányoldal által választott megoldást – hogy a külhoniak a magyarországi pártok listái közül választhatnak – a lehető legrosszabbnak tartja. Kitért arra is, hogy a Fidesz–KDNP 20-25 egyéni választókerület határait saját, a 2006-os adatokból vélelmezett érdekei alapján alakította ki, így számítása alapján a baloldal nem nyert volna a hat évvel ezelőtti parlamenti választáson. Szigetvári, aki 2006-ban és 2010-ben az MSZP kampányfőnöke volt, kifogásolta, hogy a választási kampány számos meghatározó részletszabálya továbbra sem ismert, ahogy a kampányfinanszírozás átalakításának mikéntje sem.

A borítékos szavazás tervezett megszüntetését nem ítélte demokráciaproblémának, bár szerinte harmincmillió forintos megtakarítással érvelni – amint fideszes képviselők tették – álságos. Összességében az ajánlószelvények megszüntetését is elfogadhatónak tartotta, viszont bírálta, hogy az azt felváltó aláírásgyűjtéskor a választók láthatják, előttük kik írták alá az általuk támogatott jelölt ajánlóívét.

Nem fog együttműködni az ellenzék

Szigetvári Viktor mellett Tóth Zoltán választási szakértő és Wiener György korábbi MSZP-s képviselő is a szavazásban részt vevők számát növelni igyekvő nemzetközi trendekkel ellentétesnek és szükségtelennek tartotta a feliratkozás bevezetését. Tóth Zoltán, aki 1990 és 1999 között az Országos Választási Iroda vezetője, a Medgyessy-kormány alatt pedig a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt, két javaslatot fogalmazott meg a demokratikus ellenzéki pártoknak: az előválasztást és a kapcsoltlista-állítást, vagyis hogy a szervezetek önálló jelöltekkel és listával induljanak a voksoláson úgy, hogy a rájuk adott listás szavazatok összeadódnak. Az utóbbival kapcsolatban jelezte, az új választójogi törvény nem ad rá lehetőséget, de szerinte az ellenzéki pártok megpróbálhatják kiharcolni az engedélyezését. Kérdésre válaszolva azt mondta: ha az ellenzéki erők jelenlegi vezetőin múlik, biztosan nem lesz közöttük választási együttműködés, a párttagoknak kell kikényszeríteniük.

Wiener György, az MSZP 1998 és 2002 közötti országgyűlési képviselője az új választási rendszer aránytalanságáról beszélt, azzal érvelve hogy a Fidesz–KDNP az új szisztéma alapján 2010-ben a szavazatok 53 százalékának megszerzésével a mandátumok háromnegyedét megszerezte volna. A választási feliratkozást vagyoni–műveltségi jellegű cenzusnak minősítette, amelynek a célja, hogy minél több ellenzéki szavazó távol maradjon a voksolástól.