Kövér: Ez a mai napig kísért

Kövér László azt kérte mindenkitől, hogy "ne legyen a Gyurcsányék utóda, sose felejtsük el, ami történt velünk 2006. október 23-án".

Ha valaki úgy érzi, nem kapott gyógyírt a sebeire, akkor erre nem lehetünk büszkék – fogalmazott. A 2006. október 23-i események és az elszámoltatás kapcsán kiemelte: a kampányban is igyekezett elmondani, a kormány kompetenciája minden ügyben addig tart, ameddig a rendőrség a nyomozást be nem fejezi, és át nem adja az ügyészségnek. Onnantól kezdve a pártoknak, képviselőknek, a kormánynak nemhogy nincs joga, lehetősége sincs beleszólni ezekbe az ügyekbe.

Kitért arra, az a közös cél: valódi jogállam legyen, és nem az a probléma, hogy jogállam van-e, hanem hogy nem, vagy nem úgy működik, ahogy szeretnék.

---- Átalakítás ----

Szeretnék tiszteletben tartani az igazságszolgáltatás függetlenségét – szögezte le az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: azt is elfogadja és elismeri, hogy nagyon sok ember szempontjából túlságosan is, néha még a jogtól és a tényektől is független az igazságszolgáltatás, csak éppen a társadalmi viszonyokra nincs tekintettel. Olyan ítéletek születnek, amelyek az emberek számára nem érthetők, nem igazságosak, vagy éppenséggel a nyomozások elakadnak, mert tehetetlen a rendőrség, az ügyészség.

„Ezt mind megértem” – fogalmazott, majd Antall József néhai miniszterelnök szavait idézve azt mondta: „tetszettünk volna forradalmat csinálni, és ha forradalmat csináltunk volna 1990-ben, akkor talán át tudtuk volna alakítani az igazságszolgáltatásunkat olyan radikális módon, ahogyan ezt Kelet-Németországban könnyű volt megtenni, hiszen Nyugat-Németország gyakorlatilag annektálta a rendszerváltozás keretében”. Kövér szerint ott az elitcsere megtörtént, ugyanakkor a problémákat Magyarországon ennek elmaradása okozza.

Szükség van rá

Az Országgyűlés elnöke beszélt még arról: akkor is hisz a közép-európai együttműködés alternatívanélküliségében, ha egyébként soha nem jön létre abban a formában, ahogy szeretné, vagy ahogyan megálmodták Kossuth előtt vagy Kossuth után sokan. Vagy meg tudnak állapodni abban, hogyan tartják tiszteletben az egymás mellett élő népek szokásait, kultúráját, vagy ha ez nem sikerül, az lesz, ami az elmúlt századokban és húsz évben történt, azaz a „nálunk erősebbek, hol keletről, hol nyugatról fognak bennünket hol alávetni, hol egyszerűen csak kifosztani, meglopni, manipulálni” – fejtette ki.

Az IMF-fel való megállapodást úgy látta: szükség van rá, mert bár az IMF nélkül is tudnák működtetni a gazdaságot, de drágábban. Ugyanakkor nem akarnak minden feltételüket elfogadva megállapodni, és ne követeljenek olyan intézkedéseket, amelyek eleve romba döntik azt a munkát, amit az elmúlt két évben nagyon sok ember áldozatvállalásával elvégeztek.

A napjainkban folyó kultúrharcot említő újságírói kérdésre úgy válaszolt: végső soron ezt az idő tudja megoldani, ha egyáltalán. A mostani kormány szerepvállalását annyiban látta indokoltnak és hasznosnak, ha egyszer és mindenkorra világossá teszik, hogy 22 év elteltével nem nyugszanak bele abba, hogy az Aczél-féle kultúrpolitika kánonja uralja a történelemszemléletüket vagy irodalomkritikájukat. Először mindenkinek a nevét, életművét az asztalra kell tenni, hogy utána konszenzusra tudjanak jutni, a régi és új személyiségek közül ki az, aki a magyarság számára egyfajta orientációs erőként jelen lehet – fejtette ki Kövér László.