Papcsák Ferenc az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén azt mondta, hogy a javaslattervezet néhány érdemi módosítás mellett 85-90 százalékban technikai pontosításokat tartalmaz. A képviselőknek kiosztott, az MTI birtokába került tervezetben a módosítások egy része – több mint 40 pont – azzal függ össze, hogy a Nemzeti Választási Központ neve Nemzeti Választási Irodára változna. Emellett módosulnak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezések, ezt Papcsák szintén a technikai pontosítások közé sorolta. Az érdemi változások érintik a jelölőszervezet meghatározását, valamint a regisztráció és az ajánlás szabályait.
A tervezet átírná a jelölőszervezet definícióját. Míg a benyújtott törvényjavaslat – a szakszervezetek kivételével – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesületeket és a nemzetiségi önkormányzatokat sorolja a lehetséges jelölőszervezetek közé, addig a módosítójavaslat-tervezet szétválasztja az országgyűlési, az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választásokat, rögzítve, hogy a parlamenti voksoláson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és – a szakszervezetek kivételével – egyesületek lehetnek jelölőszervezetek.
Ajánlhat az is, aki nem regisztrált
Papcsák kivenné a törvényjavaslatból azt, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezők levélben is regisztrálhatnak, így erre csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül lenne lehetőségük. Erről rendelkezett az Országgyűlésben hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás is, de Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra. A külföldön élő állampolgároknak viszont továbbra is megmaradna a lehetőségük, hogy levélben regisztráljanak.
Ugyanakkor a magyarországi lakcímmel rendelkező, de mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgárok kérhetik, hogy az illetékes jegyző keresse fel őket, így biztosítva számukra a regisztráció lehetőségét. A javasolt módosítás emellett a jegyzőknek azt is előírja, hogy a választást megelőző évben szeptember 1. és december 31. között a választópolgárokat lakcímükön keresse fel és tájékoztassa a névjegyzékbe vétel módjáról. A tervezet értelmében mégsem kellene az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét, valamint az is ajánlhatna jelöltet, aki nem regisztrált.
Több szavazókör lehet
Több szavazókör lehet, ha támogatják a módosítást, az alapján ugyanis a szavazóköröket úgy kellene kialakítani, hogy hatszáz és ezerötszáz közötti számú választópolgár jusson egy körzetbe szemben a tervezett ezer-kétezer közötti sávval. Változás lehet az is, hogy a közös jelöltet állító szervezetek a külképviseletekre együttesen legfeljebb két megfigyelőt küldhetnének. Emellett a javaslat megváltoztatja azt a személetet, hogy a jelölőszervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása szükséges, ehelyett új szabályként azt vezetnék be, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint ugyanis a kampánytevékenységet végzők nem tudják, hogy a választópolgár tett-e ilyen nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik.
A módosító javaslat megemelné a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap – jelenleg 38 650 forint – nyolcszorosa helyett tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatná. A Nemzeti Választási Bizottságot érintő módosítás, hogy a testület a jövőben nem állásfoglalást, hanem „iránymutatást” adhatna ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében, és ezeket a Magyar Közlönyben nem kellene közzétenni, csak a választások hivatalos honlapján.
A javaslatot kedden este tárgyalja az alkotmányügyi bizottság, miután a testület délelőtti ülésén MSZP-s és jobbikos képviselők is kifogásolták, hogy nem volt elég idejük a csomag áttanulmányozására. A választási eljárási törvény részletes vitáját már keddre virradó éjszaka lezárták az Országgyűlésben, vagyis a most javasolt változtatásokat – amennyiben az alkotmányügyi bizottság elfogadja őket – már nem vitathatják meg a képviselők a parlament plenáris ülésen, csak szavazni fognak róla.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
