Réthelyi: Hitre és tudományra egyaránt szükség van

Hitre és tudományra egyaránt szükség van a problémák megoldásában – mondta Réthelyi Miklós.

NT
2012. 10. 21. 19:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Réthelyi Miklós annak a reményének adott hangot, hogy létrejön „az egymást támogató hit- és tudásalapú társadalom\", amelynek keretei között „felelősséget vállalunk önmagunkért (...), világunkért és az emberiség mind fenyegetettebb jövőjéért”.

Réthelyi: A hit és az értelem kétszeresen gazdaggá tesz

A volt miniszter arról is beszélt, hogy a hit és az értelem „kétszeresen gazdaggá teszi” a hívőt, s a kézzelfogható jelenségek világában az értelem segítségével már a Földön teljes életet élhet. Sokan a hitet a gyengeség jelének tekintik, mert „ma ésszel szinte megmagyarázható, megérthető”, pedig „a tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak” – fogalmazott. Idézve II. János Pál pápa egyik enciklikáját, hangsúlyozta: a megismerés lehet ész- vagy hitalapú, ez a kettő pedig megbonthatatlan egységet alkot, ami szükséges ahhoz, hogy az ember megismerhesse a világot.

A reménység hirdetése az egyház küldetése

Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke köszöntőjében kiemelte: a keresztények reménysége az örök élet, amit \"az evangélium egyértelműen hirdet\", és „boldog az a társadalom, amely az örök élet távlatából tudja szemlélni és értékelni a földi életet”. Mint mondta, a szeretet és a hit reménysége hiszi: a „felpörgött világban” is lehetséges, hogy az ember ne csak a saját érdekei mentén tájékozódjék, hanem őszinte tisztelettel és szeretettel forduljon embertársai felé. „Ez a szeretet a legfontosabb elérendő cél, amelyre reménységünk kötelez bennünket”, az egyház küldetése pedig, hogy ezt a reménységet hirdesse Magyarországon is – fogalmazott.

A rendezvényen részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői, képviselői. A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen is tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja.

1993-ban újították fel a hagyományt

Magyarországon 1939-ben rendezett első alkalommal protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak. Az ökumenikus tanács a korábbi években meghirdetett országos protestáns napok kiterjesztéseként hirdette meg a reformáció hónapját.

A MEÖT 1943-ban alakult, tagegyházai között található a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, anglikán és pünkösdi egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában számos egyház, egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.