A tárcavezető a Magyar Külügyi Intézetben az Európa jövőjéről szervezett nemzetközi konferencián kedden azt mondta, a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy az EU integritásának megtartása-e a céljuk, vagy más irányba indulnak el, és széttöredezetté válik az unió. Magyarország álláspontjáról kijelentette: „több Európát akarunk, de nem akarunk több mint egy Európát”.
Úgy fogalmazott, a közös európai fizetőeszköz nem tűnik el, csak az a kérdés, hány ország tartozik az euróövezethez, hiszen ez változó csoport. A jelenleg az euróövezethez tartozó 17 ország és az azon kívüli tíz állam különállása a legnyilvánvalóbb különbség, de például a versenyképesség tekintetében sem egységesek a tagállamok – mondta.
A tárcavezető hangsúlyozta, az unióban napjainkban a legfontosabb az azonnali kihívások kezelése. A jövőről is kell beszélni, de jelenleg ennél sürgetőbb feladatok vannak.
„Európa még mindig messze a legjobb hely a világon”
Martonyi János úgy látja, a problémák megoldásánál egyelőre a meglévő eszközökre kell összpontosítani, a szerződések alapján már most is sok lehetőség van a cselekvésre. A megoldás keresésénél pedig tiszteletben kell tartani a tagállamok nemzeti identitását és az egyenlőségüket. Ha ezeket az alapelveket nem tisztelik, a polgárok Európába vetett bizalma csökkenhet – közölte.
Hozzáfűzte, természetesen a jövőre is gondolni kell, ezzel kapcsolatban a sokszor idealista elképzeléseket a politikai realitással kell ötvözni. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi válság ellenére az életminőség szempontjából Európa még mindig messze a legjobb hely a világon.
„Az infláció elszabadulása nem fenyeget az eurózónában”
Oktalan a félelem az Európai Központi Bank (EKB) új kötvényvásárlási programjától, hiszen az eddigi akciók mind nyereségesek voltak, és várhatóan az új program is profitot termel, az infláció pedig jövőre ismét a 2 százalék körüli szintre süllyed az euróövezetben – mondta az EKB elnöke a Der Spiegelnek. Az egységes euróövezeti pénzügyi felügyelet kialakításának tervével kapcsolatban úgy vélekedett, helyes döntés az EKB-hez helyezni a felügyeleti funkciót, hiszen a nemzeti hatóságok „gyakran agyonhallgatták a bankszektor problémáit”.
Szigor és recesszió
Angela Merkel német kancellár a pénzügyi szabályozás további szigorításának és az euróövezeti kooperáció erősítésének szükségességét hangsúlyozta múlt heti videoüzenetében.
Az idén mindenképpen recesszió várható az euróövezetben, és jövőre sem vehető biztosra, hogy beindul a gazdasági növekedés – közölte Londonban ismertetett átfogó térségi elemzésében a Standard & Poor's (S&P) október 24-én.
