A már előzetes letartóztatásba került gyanúsítottak egy felszámolás alatt álló céggel összejátszva, megtévesztően magas kamat ígéretével egymilliárd forintot utaltattak át a takarékszövetkezetnek, majd abból 120 milliót továbbutaltak, később pedig újabb 200 millió forintot próbáltak a takarékszövetkezet számlájáról leemelni. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője a nyomozás részleteiről azt mondta: az NNI május 24-e óta folytat nyomozást különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatban.
A rendőrség november 6-án négy férfit és egy nőt fogott el és hallgatott ki gyanúsítottként. Az ORFK szóvivője megerősítette, hogy a gyanúsítottak között van a takarékszövetkezet korábbi elnöke is. Az elfogásokkal párhuzamosan a nyomozók 17 helyen tartottak házkutatást, amely három napig tartott. Ennek során számos tárgyi bizonyítékot foglaltak le Budapesten és vidéken. A Kecskeméti Városi Bíróság az öt gyanúsítottat csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Garamvölgyi László elmondta: a rendőrség azt is vizsgálja, hogy a takarékszövetkezetnél elkövettek-e hűtlen kezelést, illetve más bűncselekményeket is.
27 milliós bírság
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet működésével összefüggésben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és több hitelkárosult tett különböző helyeken feljelentést. Augusztusban a PSZÁF összesen 27 millió forint bírságot szabott ki a csődbe ment takarékszövetkezet volt vezetőire: I. Tiborné ügyvezető igazgatót 3 millió forint, T. Józsefné pénzügyi és számviteli ügyvezetőt 4 millió, Ó.-K. Gábor üzletági ügyvezetőt és P. András felügyelőbizottsági elnököt 5-5 millió, H. Béla igazgatósági elnököt pedig 10 millió forintos bírsággal sújtotta.
A felügyelet június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és rendelte el végelszámolását, mert a cég elveszítette tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált. A 15 332 betétesnek 33,2 milliárd forint kártalanítást fizet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). A betétesek 90 százaléka magánszemély, a takarékszövetkezetben tartott betétek átlagos nagysága – meghaladva az országos átlagot – 2,4 millió forint, a kártalanítás hét ország állampolgárait érinti – jelentette be az alap június 26-án.