Év végére 60 milliárd forint lehet a kórházak adósságállománya

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az előző évhez hasonlóan 2012 végén is legalább 60 milliárdra rúghat majd a kórházak adósságállománya.

A Világgazdaság napilap Egészségipar Magyarországon – kitörési pont vagy félrekezelt ágazat? címmel megrendezett konferenciáján a kórházszövetség elnöke azt is elmondta, hogy néhány hete a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) – több kórházvezető kollégájához hasonlóan – kapott egy levelet „segítségül”, ha egy újságíró rákérdezne, mi a helyzet az intézménnyel, mit kell felelni. E szerint „a Semmelweis Terv alapvetésének, amely szerint mindenkinek, bárhol is lakjon az ország területén, egyenlő eséllyel azonos szintű egészségügyi ellátást kell kapnia, a kórház megfelel. A kórházban a betegek ellátása folyamatos, zavartalan és biztonságos” – idézte a GYEMSZI levelét Rácz Jenő.

Álláspontja szerint az egészségügyre fordított közfinanszírozás egyre hátrébb kerül, a szolgáltatási csomagból, az intézményrendszerből nem vettek ki elemeket, az egészségügyi szakmai elvárások sem csökkentek, ezeket egyre szűkülő forrásokból kell biztosítani. Rácz Jenő ismét arra hívta fel a figyelmet, amit már évek óta szinte minden fórumon kiemel, hogy „ebben az ellátórendszerben ezt a szolgáltatási csomagot a szakmai elvárásoknak megfelelően nem lehet működtetni”.

Több mint 50 milliárd forint pluszforrást szeretnének juttatni az egészségügynek a 2013-as költségvetésben, ennek 90 százalékából az egészségügyi dolgozók bérét emelnék meg.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a szakorvosjelölteknek szóló ösztöndíjprogram mint áthidaló megoldás „mindenképpen motiváló” tényező a kezdő orvosok itthon tartásában.

Egészségügyi turizmus

Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet volt igazgatója előadásában azt mondta: a betegek manapság már hálapénzért sem kapják meg az egészségügyben, amit szeretnének, s ez jelenti az egészségipar kitörési pontját. Kifejtette: az egészségiparban a „zászlóshajó” valóban a fogászat, és az egészségügyi turizmusban is számos lehetőség van. Ezek közül kiemelte a gyógyvizek felhasználásának további fejlesztését. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a gyógyvíz pontos összetételét, terápiás hatását, alkalmazási feltételeit és körülményeit tisztázzák. Emellett a gyógyvizes terápiát be kell építeni az egész ellátási láncba, s oda kell vinni az ellátás többi szereplőjét is.

Kincses Gyula szerint Hévíz például egy jól bevezetett márka, de lehetne akár „az ízületi betegek Mekkája” is, ha odavinnék az ehhez kapcsolódó többi ellátási formát is. Így ha valakinek nem elég a gyógyvizes kezelés, legyen rá lehetőség, hogy helyben a műtétet is el lehessen végezni.

Feketéné Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium Egészségipari Osztályának vezetője kiemelte: az egészségipar és ezen belül az egészségturizmus fejlesztése Magyarország számára nemzetstratégiai jellegű. Csak tavaly 2 millióan jöttek Magyarországra egészségturisztikai céllal. Az osztályvezető szerint az egészségiparon belül az orvosi berendezések és az eszközgyártás jelenti az egyik legígéretesebb kitörési pontot. A magyarországi orvostechnikai gyártók közül az egyik cégnek a magyarországi piaci részesedése 60 százalék körül van, a többi hazai gyártó magyarországi piaci részesedése nem éri el a 20 százalékot – mondta Feketéné Fényi Ágnes, hozzátéve: „ez katasztrofális, ezen emelni kell”.