Közép-Európa egy olyan térség, azon belül pedig Magyarország egy olyan állam, amely jó lehetőségekkel, komoly növekedési kilátásokkal, a nyugat-európaihoz mérhető infrastrukturális fejlettséggel és szakmai felkészültséggel, munkaerővel rendelkezik – mondta a tanácskozást megnyitó kormányfő. Szerinte, ha az arab üzletemberek felismerik az európai gazdaság átrendeződését, és konkrét üzleti kapcsolatokat tudnak létrehozni Magyarországon, öt-tíz év múlva azt mondják majd, hogy életük egyik jó döntését hozták meg, amikor Közép-Európát, azon belül is Magyarországot választották befektetési helyszínnek.
Sokkal nagyobb lehetőségek
Orbán Viktor felidézte, hogy első kormányzása idején, 1998 és 2002 között már kísérletet tett arra, hogy szorosabb legyen a kapcsolat Magyarország és az arab üzleti közösség között. Akkor azonban kevés volt az idő – folytatta –, ám a 2010-es kormányváltás után újra megindították az együttműködést, ahogyan az új magyar gazdaságpolitikai modellt is, amelynek fontos eleme, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság és turizmus előtt sokkal szélesebb horizontot nyissanak, ehhez pedig „azonnal adódik számunkra az arab világ”.
Az arab világ ugyanis egyszerre jelent Magyarországnak piacot, az optimális együttműködéssel pedig egyszerre jelenthet tőkeerős befektetéseket is – mondta a miniszterelnök, aki szerint jól alakulnak az üzleti kapcsolatok az energiaszektorban, a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, valamint az egészségiparban, ám az arab világgal fenntartott kereskedelmi forgalom mértéke – amely 2011-ben hárommilliárd amerikai dollár volt – ma még messze elmarad az együttműködésben rejlő lehetőségektől.
Új korszak
Megnyitójában jelezte, hogy a következő hónapokban több arab országgal is kormányközi megállapodást írnak alá diákcserékről, így magyar egyetemek és főiskolák sok száz, arab országból érkező diákot fogadhatnak majd, és fordítva, Magyarország is küld magyar hallgatókat arab felsőoktatási intézményekbe.
Beszédében a kormányfő megerősítette azt az álláspontját, hogy egy új világgazdasági korszak küszöbén állunk, és ha az európai vezetők nem találják meg az elkövetkező korszak ma már látható kihívásaira adható optimális válaszokat, akkor Európa a következő húsz év nagy vesztese lesz. A magyar kormány úgy látja, e kihívásokra nem lehet régi módszerekkel válaszolni, Európának gazdasági modellt kell váltania, ahogyan ezt tette Magyarország is, ahol az elmúlt két évben munkaalapú társadalom épült fel – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon ma versenyképesen lehet termelni nemcsak a nyugat-európai államokkal, hanem a világ új felemelkedő gazdaságaival összevetve is.
Nem kergetünk illúziókat
Szavait azzal zárta, hogy Magyarország tudja a helyét, tudja, milyen helyet foglal el a világgazdaságban, mekkora a nemzeti összterméke. „Nem kergetünk tehát illúziókat, mi nem akarjuk önöket elkábítani olyanfajta lehetőségek felvillantásával, amelyek egyébként egy tízmilliós ország ( ) esetében irreálisak” – magyarázta, kiemelve: a magyar kormány arra akarja felhívni a figyelmet, hogy Európában a következő években áthelyeződnek a gazdasági súlypontok, és az Európai Unión belüli növekedés nagy része Közép-Európa térségéből származik majd.
87 kiemelt beruházási lehetőség
Nyolcvanhét kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhetnek meg az arab gazdasági szereplők az I. Arab–magyar gazdasági fórumon, Budapesten – közölte a hétfői tanácskozáson Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.
Az 1,94 milliárd euró összértékű kiemelt beruházások közül 35 turisztikai célú, 17 a megújuló energiaforrásokat és a zöldenergiát érinti, 14 az információs és kommunikációs technológiát, valamint az elektronikát, 11 az élettudományokat és a biotechnológiát, további 10 pedig a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos – ismertette. Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány a keleti nyitás külgazdasági stratégiájának keretében különös jelentőséget tulajdonít az arab országokkal, üzleti közösségekkel való kapcsolatok fejlesztésének. A kormány célja az, hogy kihasználja az arab–magyar kapcsolatokban rejlő összes lehetőséget – mondta Szijjártó Péter.
Az első ízben megrendezett arab–magyar gazdasági fórumot a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara közösen szervezte.
Kapcsolatfejlesztés az arab államokkal
A kormány a keleti nyitás stratégiájának megvalósítása részeként erőteljesen fejleszti kapcsolatait az arab államokkal. Az elmúlt héten Orbán Viktor és Kövér László is tárgyalt Szaúd-Arábia tanácskozó gyűlésének elnökével. A megbeszélésen a miniszerelnök elmondta: Magyarország exportjának egy részét keleti piacokon kívánja elhelyezni. Abdalláh as-Sejk a házelnökkel folytatott tárgyalásán azt hangsúlyozta, hogy szorosabb lett a két ország közötti együttműködés, amit tovább kell erősíteni.
Stratégiai együttműködés
Szijjártó Péter pedig Kuvaitban tárgyalt a stratégiai együttműködés lehetőségéről a múlt héten. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: Kuvait és Magyarország igyekszik erősíteni a kétoldalú gazdasági és üzleti kapcsolatokat, bővíteni az együttműködést számos területen, és Magyarország szövetségeseket keres az arab országok között. Szóba került az autóipari beruházások mellett mezőgazdasági vegyes vállalatok alapítása, az egészségturizmus, valamint a gáz- és olajipari együttműködés is.
