Elfogadta a jövő évi költségvetési koncepciót a Fővárosi Közgyűlés szerdán, e dokumentum alapján készítik el Budapest 2013-as büdzséjét. A Tarlós István főpolgármester és pénzügyi helyettese, Bagdy Gábor által jegyzett koncepció az önkormányzati törvényre hivatkozva jelzi: nem lehet költségvetést működési hiánnyal tervezni, emellett pedig az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását. Utóbbival kapcsolatban azt írták: szükség szerint felül kell vizsgálni az önkormányzat jelenleg ellátott – az elmúlt években erősen visszafogott – önként vállalt feladatainak körét.
A főpolgármester álláspontja szerint az előző ciklus közgyűlési többsége 2013-as bevezetéssel „bevállalta” a dugódíjat a négyes metró uniós támogatásának feltételeként, tehát annak is örülni kell, hogy az Európai Unió egyáltalán haladékot adott 2015-ig. Tarlós István ezt azzal összefüggésben mondta a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének szünetében újságíróknak, hogy a Népszabadság aznapi számában arról írt: Brüsszel ragaszkodik a budapesti dugódíjhoz. A lap az Európai Bizottság elmúlt hetekben Budapestre látogató tagjaira hivatkozva írta azt, hogy nem egyeznek bele a dugódíj törlésébe, s azt legkésőbb 2015-ig – az uniós támogatás elszámolásának lezárásáig – be kell vezetni Budapesten. Ha a főváros mégsem tenné, az szerződésbontást és a megítélt 181 milliárd forint visszafizetését vonhatná maga után.
A koncepció kitér arra is, hogy a normatív támogatást felváltja a feladatfinanszírozás, amelyet a közösségi közlekedésre vonatkozóan is érvényesíteni szeretnének. A főváros a pénzügyi pozíciójának javulásával is számol az iparűzési adó alapjának számítása, a közműadó bevezetése és az adósságállomány kormányzati átvállalása miatt.
Tervezés
Az előterjesztés vitájában Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője „szösszenetnek” nevezte a kilencoldalas dokumentumot, s úgy vélte: a koncepció beismerő nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a városvezetésnek fogalma sincs, mi fog történni Budapesttel 2013-ban. Tarlós István válaszában arról beszélt: az állami költségvetés keddi elfogadását megelőzően egyetlen önkormányzat sem tudhatta, milyen számokkal, sorokkal tervezzen.
Hanzély Ákos, az LMP frakcióvezető-helyettese is azt kifogásolta, hogy a koncepció az oldalszámokon kívül egyetlen számsort sem tartalmaz. Álláspontja szerint a dokumentum nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A koncepciót a Fidesz–KDNP 18 igen, az MSZP és az LMP 12 nem szavazatával, a Jobbik 3 tartózkodó voksa mellett fogadták el.
A főváros dönt a közterületek elnevezéséről
A közgyűlés rendeletet alkotott a közterületek elnevezéséről, azok megváltoztatásáról, illetve a házszámok megállapításáról, miután az önkormányzati törvény értelmében minden budapesti közterületi elnevezés a főváros feladatköre lesz 2013. január 1-jétől. Eddig a főváros hatásköre a városrészek neveinek megállapítása, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületek elnevezése, nevének megváltoztatása, illetve utcanevek védetté nyilvánítása volt, míg a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozott minden más elnevezés és névváltoztatás.
Az önkormányzati törvény alapján jövőre a megosztott hatáskör megszűnik és az érintett kerületek véleményének kikérésével minden közterületi elnevezés a fővárosi önkormányzat feladatkörébe tartozik. Az utcanévtáblák kihelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról a kerületi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Városrész elnevezését, meglévő elnevezés megváltoztatását, a városrészek, a városrészek területének meghatározását az érintett kerületek, továbbá a főpolgármester módosító javaslata nyomán a Fővárosi Közgyűlés tagjai kezdeményezhetik.
Minden közterületet el kell nevezni
A 21 igen (Fidesz–KDNP, Jobbik) és 12 nem (MSZP, LMP) szavazattal elfogadott rendelet tartalmazza a közterület-elnevezés általános szabályait, a városrész-elnevezésre, az utcanévtáblákra és a házszámok megállapítására vonatkozó szabályokat. A dokumentum szerint minden közterületet el kell nevezni. A korábbiakhoz képest változás, hogy a közterület- és városrészneveket az elnevezéstől számított tizenöt éven belül nem lehet megváltoztatni. Az időkorlát korábban tíz év volt.
Budapesten jelenleg összesen 8204 elnevezett közterület található, ezek közül 444 utcanév védett, vagyis egyáltalán nem lehet megváltoztatni. A rendeletalkotással további több mint 300 utcanév kap védettséget. A védelemre javasolt közterületnevek között – vitathatóságuk miatt – nem szerepelnek személyről elnevezettek. Az érintett közterületek jelentős része az 1800-as években, illetve az 1900-as évek első felében vette fel nevét.
Hatályon kívül helyezett rendelkezések
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés szerdán azokat az önkormányzati rendelkezéseit, amelyekben tiltott, közösségellenes magatartásokat fogalmaztak meg. Az Alkotmánybíróság november közepén semmisítette meg a szabálysértési törvény azon passzusát, amely lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy a törvényben nem szereplő, tiltott, közösségellenes magatartásokat szabályozzák és szankcionálják.
A testület 29 igen szavazattal, a Jobbik 3 ellenszavazata mellett elfogadott határozata 16 rendeletet érint, köztük a fővárosi közterületek használatáról, a temetkezés rendjéről, a zöldterületek védelméről és a parkolásról szóló rendelet egyes szakaszait.
Egymillió forintos adóalap alatt mentesség az iparűzési adó alól
Mentességet kapnak jövőre a helyi iparűzési adó alól azok a vállalkozók, akiknek adóalapja nem haladja meg az egymillió forintot – erről szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés. A testület a november végi ülésén – a helyi adókról szóló törvény alapján – már döntött a kedvezményekről, akkor 700 ezer forintban állapította meg a mentességi határt, ezt azonban a Fidesz–KDNP-frakció javaslatára felülvizsgálták. Az egymillió forintos vállalkozói adóalapra vonatkozó döntést egyhangúlag hagyta jóvá a testület.
Elfogadta a testület a közszolgáltatási díjakat
Átlagosan nettó 4,5 százalékkal emelkedik a kéményseprő-ipari szolgáltatások díja, 4,2 százalékkal drágulnak a kegyeleti közszolgáltatások, a szennyvízszippantás költsége azonban az ingatlantulajdonosok nagy részénél változatlan marad 2013. január 1-jével Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés szerdán 18 igen szavazattal, az ellenzék 13 ellenszavazata mellett fogadta el a vonatkozó három határozatot.
Nem kerítik be, hanem fejlesztik a Városmajor parkot
Nem keríti körbe, hanem bekamerázza a XII. kerületi önkormányzat a Városmajor parkot, ahol több fejlesztést is megvalósítanak. A Fővárosi Közgyűlés szerdán 29 igen szavazattal, az MSZP-s Bihary Gábor tartózkodása mellett fogadta el, hogy a kerületi önkormányzat a korábban megítélt forrást a körbekerítés helyett a fejlesztésekre használhassa fel.
Értékesíti a hídfelújítások során keletkezett fémhulladékot Budapest
Értékesíti a fővárosi önkormányzat a Margit híd és a Szabadság híd felújítása során keletkezett fémhulladékot - a képviselők erről a közgyűlés szerdai ülésén 24 igen és 7 tartózkodás mellett döntöttek. A határozat szerint 1585 tonna fémhulladékról van szó, korábban a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ több céggel is egyeztetéseket folytatott a felvásárlási árról. Végül az UD Stahl Kft. ajánlatát fogadták el, amely a szakértők által meghatározott piaci árnál (50 forint/kilogramm) többet, nettó 64,50 forintot fizet kilogrammonként. A főváros így mintegy nettó 102 millió forintért adhatja el a hulladékot.
