Az önkormányzatoknál és az iskoláknál a legmagasabb a kockázat

Az önkormányzatok és az általános iskolák esetében a legmagasabbak az ellenőrzési rendszer hiányosságából fakadó korrupciós kockázati tényezők az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint. A dokumentum ezeken felül kitér még a kulturális intézményekre is.

Pulay Gyula, az ÁSZ számvevő igazgatója az eredményeket ismertető szerdai sajtótájékoztatón kiemelte: úgynevezett integritás felmérésükben nem a korrupció meglétét, hanem a korrupciós kockázatokat és veszélyeztetettséget vizsgálták a költségvetési szervek körében. A felmérést az idén immár másodszor végezték el, 2011-hez képest 4111-ről 5288-ra nőtt a felkért intézmények száma. A kiküldött kérdőívek ötödét küldték vissza a megkérdezettek – mondta az igazgató.

Pulay Gyula kifejtette: három speciális index – az eredendő veszélyeztetettségi tényezők, a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők indexe, valamint a kontrollok hiányából eredő veszélyeztetettségi index – méri a korrupciós veszélyeztetettséget.

A jogállásból és alaptevékenységből eredő kockázatok kapcsán az igazgató elmondta: ezen a területen 2011-hez hasonlóan a helyi önkormányzatok bizonyultak a legveszélyeztetettebbeknek; az index értéke a 100-as skálán esetükben 62 volt, majd a területi igazgatási szervek következnek 43, azután pedig a független államhatalmi szervek, az igazságszolgáltatás és a kormányzati szervek egyaránt 41-41 ponttal.

Pulay Gyula kiemelte: jelentősen emelkedett a jogalkalmazás során a méltányosságot gyakorló szervezetek száma, ugyanakkor közöttük 80-ról 93 százalékra nőtt azok aránya, akik megismerhetővé tették a méltányosság gyakorlásának szempontrendszerét.

A korrupciós kockázatot növelő veszélyeztetettségi tényező index összességében jelentősen nőtt, de elsősorban pozitív változások, így például az európai uniós források növekedése miatt – mondta az igazgató. Hozzáfűzte: ezen a területen a felsőoktatás a legveszélyeztetettebb 50 ponttal, majd a kormányzati szervek 37 ponttal; ezeket követik a független államhatalmi szervek és az egészségügyi intézmények 33-33 ponttal.

A kontrollok hiányából eredő veszélyeztetettségi index alakulása kapcsán Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések hiánya az intézmények nagy részénél, ha kismértékben is, de csökkent. Erősödött a kontroll az igazságszolgáltatásban, a kormányzatnál, a területi és egyéb igazgatási szerveknél, valamint a rendvédelem területén, míg a helyi önkormányzatok indexe nem változott.

A kulturális intézményekre vonatkozó mutató a legmagasabb ebben az összevetésben, 37 ponttal, az általános iskoláknál 36 pont, de magasak az ellenőrzés hiányosságaiból fakadó kockázatok a helyi önkormányzatoknál, illetve a sport- és szabadidős intézményeknél is – jelezte Pulay Gyula. Az igazgató szólt arról is, hogy az ÁSZ még legalább öt integritás felmérést tervez.

Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Vezető- és Továbbképzési Intézetének igazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a számvevőszék integritás projektjének eredményei beépülnének az egyetem képzéseibe is. Elmondta, hogy az NKE 2013-tól egyéves, integritás-tanácsadó szakirányú továbbképzést indít, amelynek révén száz tisztviselőt képeznek. Kis Norbert kiemelte: mivel a tisztviselőjelöltek alapképzését is az NKE végzi, fontos, hogy már az alapoktól beépüljön a képzésbe az integritás. Hozzáfűzte, hogy az egyetem az általa szervezett továbbképzéseken is kiemelten kezeli ezt a területet.

Az intézmény középtávú célja, hogy egy antikorrupciós kutatási központot fejlesszenek ki a NKE-n, amelyben az ÁSZ stratégiai partnerségére is számítanak – emelte ki Kiss Norbert.