Kaiser Ede kitart a kártérítés mellett

Fellebbezést jelentett be Kaiser Ede a móri ügy kapcsán a kártérítési igényét elutasító elsőfokú ítélet ellen.

A felperes a Szegedi Ítélőtáblához címzett fellebbezésében elsődlegesen a Szegedi Törvényszék ítéletének megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. A Szegedi Törvényszék azért utasította el Kaiser Edének a Nemzeti Nyomozóiroda és pertársaival szembeni keresetét, mert az alperesek felróhatósága nem állapítható meg a felperes elítélésével, illetőleg a felperessel szemben lefolytatott büntetőeljárással összefüggésben. Az ítélet szerint önmagában a jogalkalmazó szervek tévedése nem jelent egyúttal felróható magatartást is.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a polgári peres bíróság a büntetőeljárás törvényességét a személyiségi jogi per keretében – amely jogsértésre Kaiser Ede hivatkozott – nem bírálhatja felül, e tekintetben kizárólag a büntetőügyben eljáró hatóságok foglalhatnak állást. A jogalkalmazó téves mérlegelése – amely ebben az esetben megállapítható – nem jelentette a felperes személyiségi jogának a megsértését, így nem lehet helye kártérítési igénynek.

2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre is emelkedett.

Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, nem Kaiser Ede a móri gyilkos.

A móri ügy hátteréről itt olvashat bővebben.