A táblabírósági szint létjogosultságát, sőt nélkülözhetetlenségét bizonyítja, hogy milyen színvonalon látja el feladatát. A négy vidéki tábla jobbára naprakész. Lényegében ez a helyzet a fővárosban is, kivéve a büntetőpereket, mert ott egy-egy nagyobb ügy lezárása – mint például a Kulcsár- vagy a móri ügy – több mint egy évet is igénybe vesz másodfokon.
Az ilyen ügyek elbírálására más országokban erre szakosodott bírói tanácsokat hoznak létre, amelyek az adott ügyet tárgyalják. A Fővárosi Ítélőtáblán is az a gyakorlat, hogy egy-egy ilyen ügy előadó bírája mással nem foglalkozik, de mivel nincs lehetőség csak ilyen ügyekre specializált külön tanácsok létrehozására, fennáll a veszélye, hogy más eljárások húzódnak, amit csak a kollégák jelentős többletmunkájával lehet elkerülni – mondta Lukács Zsuzsanna.
Arra a felvetésre, hogy jogászkörökben a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezési gyakorlata kapcsán – különösen büntető ügyekben – időnként arról beszélnek, hogy könnyen visszadobják az ügyeket új eljárásra, az elmúlt évek lezárt ügyei alapján pedig a hatályon kívül helyezések tanúságait vizsgálja a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, a táblaelnök úgy reagált: szükséges az ítélkezéssel kapcsolatos elemző munka, abból minden bíró csak tanulhat. A tábla fellebbezési ügyekben folytatott gyakorlatáról terjengő általánosítások azonban alaptalanok.
