A megbeszélésekről hangfelvétel készült, így Laborc Sándor az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt hiába próbálta tagadni a történteket, a volt kémfőnök lebukott. A hanganyagokat egyébként feltehetőleg az NBH jogutód szervezeténél, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (AH) találták meg – írja a Magyar Nemzet.
Miért találkozgatott Laborc Portikkal?
Azt egyelőre nem lehet tudni, Laborc Sándor miért érezte szükségesnek, hogy a magyarországi szervezett bűnözés egyik feltételezett kulcsfigurájával találkozzon, ám elképzelhető, hogy jövőre az ügy egyes részleteit feloldják a titkos minősítés alól, így a közvélemény is tudomást szerezhet a botrányos eset hátteréről. A titkosítás feloldását Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja kezdeményezte a titokgazdánál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál – tér ki rá a lap.
Kocsis korábban a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette, a Laborc–Portik-találkozókon „erősen kétséges” ügyekről is szó volt, ezek pedig a törvény szellemével semmilyen formában sem egyeztethetők össze.
Még két személyt hallgattak még rajta kívül
A testület az ügyben Laborc Sándoron kívül idáig két személyt hallgatott meg. Egyikük Vajtó Lajos, aki a Portik-vonalon szervezte a találkozókat. Vajtó kiváló MSZP-s kapcsolatokkal rendelkezik, a szocialista kormányok idején ő vezette a Nemzeti Lóverseny Kft.-t. Információink szerint válaszolt a bizottság kérdéseire az a férfi is, aki Laborc részéről vett részt a találkozók előkészítésében.
Várhatóan Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere is meghívót kap majd a nemzetbiztonsági bizottság ülésére. Laborc ugyanis Szilvásy hivatali ideje alatt folytatott megbeszéléseket a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Portikkal, aki az egyik leghírhedtebb olajos cég, az Energol Rt. egyik igazgatójaként a 90-es években mesés vagyonra tett szert.
Titkos találkozók – mi történt idáig?
Portik Tamásnak Laborc Sándorral fenntartott kapcsolata már november elején is napirendre került a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. A Célpont birtokába jutott információk szerint már évtizedek óta kapcsolatban állhatott a titkosszolgálatokkal Portik Tamás. A televízió úgy tudja: a 2010-es választások előtt politikai megrendelésre is végezhetett feladatokat. A jelenleg előzetesben ülő egykori Energol-vezér családtagjaival figyeltetett politikusokat, és komoly rendőrségi kapcsolatokkal is rendelkezett.
Portik Tamást a felbujtó és a bérgyilkosok közötti közvetítőnek tartják a Fenyő-gyilkosságban, de még nem gyanúsították meg a bűncselekménnyel. Portik neve a V. Lászlóról elhíresült rendőrségi korrupciós botrányban is felmerült. A Magyar Nemzet nemrég arról is beszámolt, hogy a Prisztás-ügy – melyben szintén Portik Tamás és társai ellen folyik nyomozás – felderítése a végéhez közeledik.
Laborc Sándor a nyolcvans évek elején a moszkvai Dzerzsinszkij-főiskola – a KGB-egyetem – állambiztonsági szakán tanult. 1980 és 2000 között a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalnál, illetve annak jogelődjénél dolgozott, majd három éven át az APEH bűnügyi igazgatóságának információs igazgatóhelyettese. volt. A 2002-es kormányváltás után főosztályvezető lett a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, ahol 2004-től a főigazgató műveleti helyettesévé nevezték ki. Felettese, az Egymásért-ügybe belebukó Galambos Lajos lemondása után 2007 júniusától a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója. Öt hónappal később – bár a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem támogatta – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hivatal főigazgatójának nevezte ki. Laborc a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. vezetői ellen tett feljelentéseinek kudarcára hivatkozva 2009 nyarán lemondott. A nyugalmazott dandártábornokkal szemben államellenes bűncselekmények miatt emeltek vádat a kémügyben, amely arról szól, hogy orosz szakemberek világíthatták át az NBH-t. Laborc ellen hivatali visszaélés és jogosulatlan adatkezelés miatt is büntetőeljárás indult.
Portik Tamás Celldömölkön született, nevelőotthonba került, majd megjárta a tököli fiatalkorúak börtönét is. Ezt követően prostituáltakat futtatott, majd kidobóként dolgozott a fővárosi éjszakában. Ekkor ismerkedett meg a neves alvilági figurával, Drobilich Gáborral, aki összehozta a Brazilként ismert Ferencsik Attilával, és hármasban, az Energol Rt. alapításával kezdtek hozzá az olajszőkítéshez, és tettek szert felbecsülhetetlen vagyonra. 1997 és 2003 között Portik volt a legkeresettebb magyar bűnöző, aki sikerrel bujkált a hatóságok elől, majd a bűncselekmények elévülése után életformát váltott. Szökése idején képezte magát, mint anyósa lapunknak beszámolt, kereskedelmi forgalomba nem kerülő szakkönyveket kapott az NBH-ból. A rejtőzködve élő olajmaffiózó évekig érinthetetlen volt, és nem cáfolt sajtóhírek szerint olyan strómanokon keresztül – mint a rendőrségi vesztegetési botrány főszereplője, Vizoviczki László – az éjszakai életben szerzett érdekeltségeket. A júliusban négy társával együtt elfogott és előzetes letartóztatásba helyezett Portikot azzal gyanúsítják, hogy felbujtó volt Prisztás József 1996-os, Boros Tamás 1998-as, és Seres Zoltán 1999-es meggyilkolásában.
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatják.
