A héten ismét napirendre kerül, meddig tartson a bírák szolgálati viszonya. Évtizedeken át az ítészek hetvenéves korukig dolgozhattak, a tavaly elfogadott jogszabály szerint viszont – születési évüktől függően – 62–65 éves koruk után távozniuk kellett volna az ítélkezésből. Több bíró alkotmányjogi panasza nyomán az Alkotmánybíróság (AB) július 16-án úgy határozott, a rendelkezés sérti az alaptörvényt, a bírói függetlenséget, ezért a paragrafusokat visszaható hatállyal megsemmisítette. Az AB döntése ugyanakkor nem tette lehetővé a felmentett jogászok automatikus visszahelyezését, ehhez munkaügyi pert kellett indítaniuk. Ez több helyütt megtörtént, sőt kúriai bírák is pereltek. Utóbbi ügycsoport precedensjellegű lehet.
A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint a Fővárosi Munkaügyi Bíróság nemrégiben a Kúria mind a 11 érintett bírája ügyében döntést hozott, a jogi alapokról valamennyi esetben ítélkezett. A Magyar Nemzet úgy tudja, a szakembereket visszahelyezték bírói állásukba. A Kúria mint munkáltató képviseletét az Országos Bírósági Hivatal (OBH) látja el, az alperes azonban a Kúria. Az elsőfokú ítéletek ellen az alperes és a felperes is fellebbezhet. Ha jogorvoslatot nem jelentenek be, az ítélet jogerőssé válik.
A lap érdeklődésére a Kúria sajtótitkársága azt közölte: másodfokú eljárásra csak akkor van szükség, ha az elsőfokú ítélettel kapcsolatban komoly jogi kétségek merülnének fel.
Részletek a hétfői Magyar Nemzetben.
