A határozat szerint a kerületi önkormányzatokat összesen 92,6 milliárd forint, a fővárosi önkormányzatot pedig 96,4 milliárd forint illeti meg a megosztandó bevételekből. A fővárosnak az őt illető összegből 7,6 milliárd forintot a helyi közösségi közlekedésre kell fordítania. A Fidesz–KDNP igennel szavazott, az MSZP nemmel voksolt, a Jobbik és az LMP tartózkodott.
A forrásmegosztást 18 kerületi önkormányzat tudomásul vette, öt pedig még nem tárgyalta. Véleményt négy kerület fűzött hozzá: a III. és a XX. alultervezettnek találta az iparűzési adó alapját, a XXII. kerület szerint pedig magas kockázatot hordoz magában a tervezett összeg teljesülése. A XIII. kerület a törvényi szabályozással összefüggésben fogalmazott meg kritikát, a városrész igazságtalannak tartja a jogszabályt.
Szokatlan időpontok
A vitában az MSZP és az LMP is kifogásolta, hogy szombaton tartanak testületi ülést. Tarlós István Kaltenbach Jenőnek adott válaszában azt mondta: az LMP-s frakcióvezető még nem tagja olyan régóta a testületnek, korábban ennél szokatlanabb időpontok is előfordultak. Kaltenbach Jenő a főpolgármester válasza közben távozott a teremből; előzőleg jelezte, hogy részt vesz pártja kongresszusán.
A megosztható bevételek körébe az új önkormányzati finanszírozási struktúra értelmében már csak az iparűzési, valamint az idegenforgalmi adó és a hozzá kapcsolódó központi támogatás sorolható. A parlament megváltoztatta az arányokat is: míg korábban a főváros a közös bevételek 47 százalékát, a kerületek pedig összesen 53 százalékot kaptak, addig most a fővárost 51 százalék illeti meg, a kerületeket pedig 49 százalék.
Korrigálták az előző évi forrásmegosztást is az Állami Számvevőszék vonatkozó vizsgálata nyomán. Kilenc kerületet együttesen 26 millió 718 ezer forinttal több forrás illet meg, míg 11 kerülettől együttesen 26 millió 714 ezer forintot vonnak el. A fővárosi önkormányzattól mindössze 4 ezer forintot kell átcsoportosítani a kerületekhez.
Fidesz: Javulnak a főváros pénzügyi pozíciói
A pénzügyi főpolgármester-helyettes szerint a forrásmegosztási arányok javítják a főváros pénzügyi pozícióját. Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) szombati sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament 47-ről 51 százalékra emelte a főváros részesedését a kerületekkel közös bevételéből. Megjegyezte: a főváros kétségkívül nehéz helyzetben van, ennek oka elsődlegesen az előző vezetéstől kapott súlyos örökség. A politikus hozzátette, hogy válsághelyzetben nehéz gazdálkodni, megvannak a gondok, ezekre a készülő büdzsében válaszolni fognak.
Németh Zoltán, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, hogy a költségvetést ahhoz is mérni kell, mennyi feladata van az önkormányzatnak. Felhívta a figyelmet: most kevesebb van, mint tavaly volt. Az előző kormányok „csak pakolták a feladatokat az önkormányzatok nyakába” anélkül, hogy forrást biztosítottak volna, most éppen ellenkező a helyzet – mondta. Kiemelte azt is, hogy a forrásmegosztásból pluszpénzhez jut a közösségi közlekedés is, hiszen az arányokat éppen az ágazat működtetése miatt változtatták meg, másfelől a kormány is partner a finanszírozás stabil lábra állításában. Németh Zoltán bírálta a szocialistákat amiatt, hogy „elfelejtik” az általuk hátrahagyott súlyos örökséget, gyűlöletkampányt folytatnak a fővárosban és az országban, miközben az MSZP-s plakátokon a bocsánatkérésnek lenne helye.
„Lyukas zacskót osztanak”
Az MSZP szerint a főváros és a kerületi önkormányzatok lyukas zacskót osztanak egymás között forrásmegosztás néven. Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: a rendkívüli közgyűlésnek nem a forrásmegosztás a valódi tárgya, hanem a fideszes országgyűlési többség által elfogadott forráselvonás. Szavai szerint a főváros és a kerületek összességében csak a forrásmegosztáson több mint 30 milliárd forintot veszítettek 2010 óta. Az MSZP-s politikus arra kérte a közgyűlési és parlamenti képviselőket, főpolgármester-helyetteseket, hogy adják vissza önkormányzati mandátumukat, mert a parlamentben nem tartották magukat budapesti esküjükhöz.
Tüttő Kata, az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezető-helyettese arról beszélt: 2011-hez képest 92 milliárd forinttal kevesebb állami forrást kapott a főváros, az átvett feladatokhoz tartozó összegeken felül. Kifogásolta, hogy miközben romlott a város pénzügyi pozíciója, a közszolgáltatási feladatok megmaradtak. Felvetette, hogy van összefüggés a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kevesebb forrásból való gazdálkodása, illetve a két héttel ezelőtti hóhelyzetet rossz kezelése között.
