Másodfokon folytatják Dávid Ibolya és Szilvásy György büntetőperét

Másodfokon folytatódik a Fővárosi Törvényszéken kedden az UD Zrt.-ügy, amelyben vádlott volt Dávid Ibolya, Szilvásy György és két társuk.

Az ügyészség azzal vádolta Szilvásy Györgyöt és Tóth Károly volt szocialista politikust, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét, Dávid Ibolyát és Herényi Károly volt MDF-es politikust, hogy lehallgatott telefonbeszélgetéseket hoztak nyilvánosságra 2008 szeptemberében. E szerint Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek és az UD Zrt. egyik akkori vezetője, Horváth József közötti lehallgatott telefonbeszélgetések anyagát.

Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássy Kornélt. Perbeszédében az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásy Györgynek és Dávid Ibolyának, pénzbüntetést Tóth Károlynak és Herényi Károlynak, személyes adattal való visszaélés, illetve Dávid Ibolya esetében még kényszerítés miatt is.

Felmentették a vádlottakat

A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, védőik bűncselekmény hiányában felmentést kértek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság áprilisban kihirdetett elsőfokú ítéletében javarészt bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. Vasvári Csaba bíró akkor szóbeli indoklásában a fél évtizeddel ezelőtti események kapcsán kiemelte: törvényesen, az alkotmány szellemében jártak el a vádlottak. Élesen bírálta az ügyészséget, és szóvá tette: a megvádolt politikusok egyes riválisai, illetve azokkal együttműködő személyek, sértettek, feljelentők, illetve terhelő tanúk kifogásolhatóan jártak el, és szavahihetetlennek bizonyultak a büntetőperben.

A bíró szerint 2008 szeptemberében az egykori miniszter, illetve vádlott-társa, Tóth Károly nemzetbiztonsági kockázatok elhárítása érdekében lépett fel törvényes módon. Az eljárás adatai szerint a titkosszolgálatok 2008-ban észlelték, hogy kémszoftverek telepítése révén behatolás történt különböző állami szervek, hatóságok, például a nemzetbiztonság, a rendőrség és az adóhatóság informatikai rendszereibe. Dávid Ibolya és párttársa, Herényi Károly pedig a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet. Az ügy megítélése során a közérdekre és a demokrácia átláthatóságára figyelemmel semmiféle, a társadalomra való veszélyességgel nem bírt mindaz, amit Dávid Ibolya és Herényi Károly tett.

Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus a perben tanúként arról beszélt: otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket, 2008 szeptemberében pedig ő maga azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni kétmilliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit. Az ügyészség megalapozatlanság miatt fellebbezett az elsőfokú döntés ellen, így került az ügy másodfokon a Fővárosi Törvényszékre.

Tucatnyi per Dávid Ibolya ellen

Az UD Zrt.-ügy kapcsán tucatnyi polgári pert indított a cég és vezetői, illetve mások, például Stumpf István, Almássy Kornél, Tombor András Dávid Ibolyával – és esetenként Herényi Károllyal, illetve pártjával – szemben, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert korábban részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait, de 2012 februárjában már született olyan kúriai döntés is, amelyben a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve utasították el Almássy Kornél keresetét.

Tavaly megegyezés született abban a személyiségi jogi perben, amelyet az UD Zrt. indított több mint másfél milliárd forintos kártérítésért a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen. A megegyezés értelmében az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal több mint negyedmilliárd forintot fizet a felperes cégnek.