Szabó Erika a látogatását követő sajtótájékoztatóján felidézte, 2010 óta tart a területi közigazgatás átalakítása, melynek végső célja, hogy 2013 év végére egyablakos ügyintézés működjön Magyarországon. A változtatás érzékeltetésére elmondta, a XII. kerületi okmányirodában jelenleg egy tucat hatósági ügyet intéznek, ám a kormányablakká alakítása után már több mint 2000, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet lehet majd itt intézni, ahogy a többi 300 kormányablakban is. Nem kell majd külön a földhivatalhoz, a munkaügyi kirendeltséghez menni, mert minden hatósági ügyet egy helyen intézhetnek a polgárok – fűzte hozzá.
Kitért arra is, jelenleg már négy kormányablak működik Budapesten, ám szavai szerint ezek még csak „csírái” az egyablakos ügyintézésnek, amely az év végéig országszerte elérhetővé válik. Arról beszélt, a kormányablakok egységes arculatával, a kedvező – hétköznap reggel 8-tól este 8-ig tartó – nyitva tartással, jól képzett munkatársakkal olyan színvonalat akarnak kialakítani, amely segíthet az állam és az állampolgárok közötti bizalom helyreállításában. Elmondta, a kormányablakokban dolgozó több ezer munkatárs képzése, a hivatalok „fizikai” kialakítása, valamint az informatikai rendszer fejlesztése jelenleg is zajlik a háttérben.
Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a XII. kerületben korábban a Királyhágó úton volt az okmányiroda, és az intézmény Krisztina körúti (Széll Kálmán térhez közeli) áthelyezése után jelentősen megnőtt a forgalma. Hozzátette: az előzetesen tervezett fejlesztéseken túl ezért további fejlesztéseket is terveznek.
Pokorni Zoltán a XII. kerület polgármestere erre utalva elmondta, azt szeretnék, ha a nemrég átadott Krisztina körúti irodán kívül még két másik kormányablak is működne a kerületben. Jelezte, a Széll Kálmán térhez közeli iroda annyira központi helyen van, hogy oda a szomszédos kerületekből, sőt az agglomerációból is nagyon sokan érkeznek ügyeiket intézni. Kérdésre elmondta, elképzeléseik szerint az egyik új kormányablakot a Déli pályaudvaron, míg a másikat valahol a kerület belsejében alakítanák ki, ám erről még nem született döntés.
A kerület fideszes polgármestere azt hangoztatta, a járási rendszer kialakítása és a járási hivatalok felállítása példás fegyelmezettséggel történt meg. Jelezte ugyanakkor, korábban aggódtak, amikor az okmányiroda átkerült a járáshoz, ám most úgy látják, a színvonalat meg tudták őrizni a jóval nagyobb forgalom mellett is.
A járási hivatalok január 1-jével kezdték meg működésüket, Budapesten kerületi hivatalként. A változtatással a korábbi jegyzői hatáskörök egy része átkerült az államhoz, így az államigazgatási feladatokat – az okmányirodákban – már az állam szervezeti rendszerében végzik el.
