A miniszter egy a fővárosban rendezett tanácskozás után újságírói kérdésre azt mondta: úgy látja – amennyire a hírekből meg lehet állapítani –, hogy diákok közötti, illetve egyetemi belháborúról van szó, amelyben számos érdek ütközik egymással. Hozzátette: sokan hozzáférhettek azokhoz a listákhoz, és nem tudni pontosan, mi történt.
Azt látni, hogy többen ringbe szálltak – mondta a miniszter, megjegyezve: reméli, eljutnak odáig, hogy megtudják, mi is történt, megnyugszanak a kedélyek, és mindazok, akiknek az a dolguk, hogy a felsőoktatás javításával foglalkozzanak, ezt fogják tenni.
Időközben a Hír TV-nél Koronatanú2009 néven jelentkezett e-mailen egy volt egyetemista, aki azt állítja: társaival ő hamisította meg a hallgatói önkormányzat listáit. A levélíró szerint Kalina Gergely ezzel akarta lejáratni és megbuktatni az előző HÖK-elnököt.
Arra a felvetésre, folytatja-e a tárgyalásokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, Balog Zoltán a rendezvényen azt válaszolta: miért ne folytatná, rajta nem fog múlni.
Csütörtökön megérkezett a rendőrségre az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bejelentése a Bölcsészettudományi Kar hallgatói önkormányzatának adatkezelésével összefüggésben.
Szerdán Mezey Barna rektor felfüggesztette az ELTE BTK HÖK működését. Közleményében azt írta: a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértését az ELTE BTK HÖK-elnöke is elismerte. A felfüggesztés a törvénysértések kivizsgálásáig tart – tette hozzá a rektor.
Az Atv.hu kedden írt arról: az egyetem hallgatói önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE BTK-n, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a HÖK elnöke elismerte a listák létét, de azt állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy.
Az ELTE BTK dékánja elítél minden, származásra utaló, vallási, nemi, világnézeti, ideológiai vagy más identitásbeli alapon történő megkülönböztetést, illetve az erre irányuló szándékot. Dezső Tamás közleményében a megkülönböztetésekre vonatkozóan úgy fogalmazott: nemcsak a szándék tényét, hanem az emberi méltóság más aspektusait sértő stílusát is mélységesen megalázónak tartja.
