Szegvári Péter önkormányzati főtanácsadó az MTI érdeklődésére jelezte: a frakcióalapításra vonatkozó szabályokat kizárólag a fővárosi szmsz határozza meg. A szabályzat két feltételt szab: az egyik, hogy a fővárosi listáról mandátumot szerzett jelölő szervezethez tartozzanak a frakciótagok, a másik pedig, hogy elérjék a háromfős létszámot. Ha ez a két feltétel megvan, akkor a képviselőcsoport minden biztosított jogot gyakorolhat, így például átnevezheti a frakciót, meghatározhatja a működését.
A Párbeszéd Magyarországért ugyanakkor nem az LMP-hez mint jelölő szervezethez tartozik, vagyis nem felel meg a kritériumnak. A főtanácsadó szerint a Fővárosi Közgyűlésnek kell minősítenie Kaltenbach Jenő névváltoztatásról szóló, valamint az LMP-nek a frakció megszűnésről szóló nyilatkozatát. Jelezte, az LMP nyilatkozata nem jelenti automatikusan a képviselőcsoport megszűnését.
Kitért arra is, hogy a közgyűlésbe kizárólag listán juthatnak be a képviselők. Onnantól kezdve mindegyiküket egyéni képviselői jogok illetik meg, attól függetlenül hogy tartoznak-e képviselőcsoporthoz. A PM nevezheti magát frakciónak, de ha a testület úgy dönt, hogy ezt nem ismeri el, akkor például költségvetési támogatást sem kaphatnak – mondta el Szegvári Péter.
Az LMP januári szakadása furcsa jogi helyzetet teremtett a fővárosban – írta a Magyar Nemzet. A párt három budapesti képviselője, Kaltenbach Jenő, Somfai Ágnes és Hanzély Ákos ugyanis az LMP-t elhagyó Párbeszéd Magyarországért platformhoz tartozik. Ismeretes, a platformisták, Jávor Benedekkel az élen, azért távoznak, mert a párt 21. kongresszusa nemet mondott a javaslatra, amely a Bajnai Gordonékkal való tárgyalást célozta. Később párttá is alakultak, szintén Párbeszéd Magyarországért néven.
