Megoldást keres a kormány az önkényuralmi jelképek használatának tilalmára, miután az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az erről szóló rendelkezést. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában ezt azzal indokolta, hogy az Alkotmánybíróság csak a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) paragrafusát semmisítette meg, míg a július 1-jén hatályba lépő kódex szó szerint megegyező rendelkezésével nem foglalkozott.
Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy bizonyos feltételek mellett az Ab is büntethetőnek tartaná az önkényuralmi jelképek használatát. Az igazságügyi államtitkár hangsúlyozta: a kormánynak jogi és erkölcsi kötelessége alkotmányos módon megtiltani a diktatúrákra emlékeztető szimbólumok jogtalan használatát. Répássy Róbert arról is beszélt, hogy az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) előrelépést jelent a fogyatékosok számára, ugyanis esetükben a bíróságnak ügycsoportokra bontva kell megvizsgálni, hogy mennyire képesek a saját ügyeik intézésére.
Ismert, az Alkotmánybíróság többségi döntéssel április 30-i hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó Btk.-paragrafust, mely évtizedek óta a büntető kódex részét képezte. Az Ab közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
Az MNO megírta: az Alkotmánybíróság saját döntését dobta sutba keddi határozatával, mely törli a Btk.-ból az önkényuralmi jelképek tilalmát. Április 30-ig új szabályozás kell, vagy horogkereszttel is lehet vonulni.
Európában eltérően szabályozzák az önkényuralmi jelképek használatát. Az Európai Unió bizottsága először 2001-ben fogalmazta meg azt a javaslatát, hogy tiltsák be az egész unióban a horogkereszt használatát. A tagországok azonban nem tudtak olyan közös megfogalmazást találni, amely mindenki számára elfogadható egyensúlyt teremtett volna a rasszizmus tiltása és a véleménynyilvánítás szabadsága között. A vita 2005-ig elhúzódott, míg végül az uniós szintű tilalom kimondása több állam – köztük Nagy-Britannia – ellenállásán megbukott.
Két évvel később, 2007 elején, amikor a németek töltötték be a soros EU-elnökséget, Berlin állt elő azzal az indítvánnyal, hogy az unió vegye át a horogkereszt használatának németországi tilalmáról szóló jogszabályt. A nyugat-európai hindu szervezetek ekkor kampányt indítottak annak tudatosítása végett, hogy a horogkereszt mintegy ötezer éves szakrális békeszimbólum. Így aztán a németek elálltak a tilalom egész európai érvényesítését célzó javaslatuktól.
Ami a vörös csillagot illeti, az Európai Parlamentben 2005-ben – amikor még napirenden volt a horogkereszt európai tilalmának kérdése – litván, észt, cseh, szlovák, illetve magyar politikusok felvetették, hogy egyaránt tiltani kellene európai szinten a náci és a kommunista jelképeket. Az akkori igazságügyi EU-biztos, az olasz Franco Frattini eredetileg támogatóan nyilatkozott a gondolatról, de aztán az – konszenzus hiányában – lekerült a napirendről.
