Manninger Jenő (Fidesz–KDNP) a város polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: Keszthely esetében nem a működés, hanem a jelentős fejlesztések miatt keletkezett mintegy egymilliárd forint körüli adósság. Az előző kormányzat idején ugyanis olyan fejlesztési pályázatok voltak, amelyek magas, esetenként 50 százalékos önrészt írtak elő, márpedig a város rendbetétele és a turizmus miatt a fejlesztések fontosak voltak.
Az adósságátvállalás után megmaradó mintegy 300 millió forint hitelállomány „kezelhető nagyságrendű összeg, nem jelent lényeges terhet a költségvetésre” – fogalmazott a megyegyűlés elnöke. Hozzátette azt is, hogy ez az összeg az idegenforgalmi adó bevételéből bőven fedezhető, vagyis nem terheli a város lakosságát.
Ruzsics Ferenc (Fidesz–KDNP) polgármester kifejtette: az első információk szerint Keszthely 50 százalékban lett volna jogosult adósságkonszolidációra, de végül 70 százalékos mértéket ért el, mégpedig egyedüliként Zala megyében. Ez 747 millió forint könnyítést jelent a múlt év végén egymilliárd forintot meghaladó hitelállományból.
Elmondta azt is, hogy nem egészen 890 millió forintot tett ki a fejlesztésekre felhasznált kölcsön, további 170 milliót pedig a működéshez használt likvid hitel. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy újabb fontos fejlesztés előtt áll a város, a Balaton-part korszerűsítésének második ütemére 350 millió forintot nyert, de ehhez már egyetlen forint önerőt sem kell hozzátenni.
Tiszta lappal építhetik lakosaik jövőjét az önkormányzatok – mondta el az adósságátvállalás kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő február 28-án. Pintér Sándor belügyminiszter a konszolidáció ok-okozati hátterére világított rá. Budapesten egyedülálló módon Csepel adósságállományának a 70 százalékát vállalja át az állam, Hódmezővásárhely is 70 százalékos könnyítésben részesül, Pápától pedig 60 százalékos terhet vesz át az állam. Sokkal könnyebb lesz Nagykanizsa és Cegléd helyzete is, de a sort még hosszan lehetne folytatni.
