Több mint kétmilliárdból bontakozhatnak ki a tehetségek

Idén több mint kétmilliárd forint jut tehetséggondozásra és a tehetségek kibontakozását segítő projektekre a Nemzeti Tehetség Program keretében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkára kiemelte: a tehetség a legfontosabb erőforrás. „A tehetség nem csak tudás, hanem kreativitás, szorgalom, akarat” – fogalmazott, hozzátéve: a tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik. Felidézte, hogy 2008-ban országgyűlési határozat alapján 20 éves, tehetséggondozást segítő program indult, amelyet a kormány folytatott, és idén több mint kétmilliárd forintnyi forrás jut erre a célra.

Hoffmann Rózsa emlékeztetett, hogy oktatási államtitkárként 2011-ben – Magyarország uniós elnöksége idején – az Európai Bizottságnál azt kezdeményezte: legyen európai tehetségnap 2012-től Bartók Béla születésnapja, március 25-e. A kezdeményezést nagy tetszéssel fogadták a témában rendezett magyarországi konferencián – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Az államtitkár akkor azt javasolta: a következő tanévtől kezdve a tanulmányi, sport- és művészeti versenyeket, seregszemléket, kiállításokat és a tehetséggondozás eredményeit felmutató különböző iskolai, kollégiumi akciókat erre a napra időzítsék.

A köznevelési államtitkár kiemelte: az elmúlt napokban számos rendezvény volt országszerte, és hétfőn 60 helyen több mint 4500 fiatal bevonásával zajlanak programok. Hozzátette: a Nemzeti Tehetség Program keretében kiemelt feladat a határon túli magyarsággal való együttműködés, és a hazai tehetséggondozás eredményeinek az unió tagállamaival való megismertetése.

Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese a tehetségmenedzselés fontosságát hangsúlyozta, majd kitért a szakkollégiumokban, az akadémiai nyári táborokban folyó kutató-tehetséggondozó tevékenységre is.
A következő évek kutatói abból a felsőoktatásból kerülnek ki, amely elkerülhetetlen átalakítás előtt áll, és a sikeres területeken is meg kell újulnia – állapította meg a főtitkárhelyettes.

Nemcsak az oktatói gárda minősége és a rendelkezésre álló feltételek számítanak kulcskérdésnek, hanem az is, hogy akik kikerülnek a felsőoktatásból, az adott életkorban tehetségük maximumát mutatják-e – fejtette ki. Jelezte: az Országos Tudományos Diákköri Konferencia idei programsorozata hétfőn indul.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója rámutatott: a tehetséggondozás ügyét 2011-ben kormányrendelet rendelte az intézethez. Beszámolt a nemzeti kataszter kialakításáról, amelynek célja, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Kitért arra is: a szeptemberben életbe lépő nemzeti alaptanterv alapján alsó tagozaton minden nap lesz művészeti óra. Ez a kognitív fejlesztésnek is fontos területe – jelezte. A tehetségek fejlesztése hosszú távú program, sikere hosszú távon mérhető – rögzítette.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke felidézte a hétvégén tartott rendezvényeket, és kitért arra: 41 tehetségnek nyújtanak idén ötmillió forintos támogatást, amelynek felhasználásáról az érintettek egy év múlva beszámolnak. Uniós és hazai programok támogatják emellett az eszközbeszerzést, és célzott programokkal igyekeznek a hátrányos helyzetű fiatalokat támogatni – jelezte.