A közösségi közlekedés fejlesztése lesz a legfontosabb

Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2014-es költségvetési koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A Fidesz–KDNP 18 igen, az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusainak 10 nem szavazatával, a Jobbik 3 tartózkodó voksa mellett elfogadott határozat rögzíti, hogy a 2014-es büdzsében nem tervezhető működési hiány, továbbá a hitelszerződésekben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesíteni kell. Kitér arra is, hogy a közösségi közlekedési szolgáltatást a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani.

Új kötelezettséget csak új külső forrás bevonásával lehet vállalni, ez alól kivételek a magas támogatási intenzitású, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési projektek. Többletigényt csak „elháríthatatlan külső körülmény” esetén lehet javasolni.

A koncepció utal a kormány és a főváros közötti Budapest 21 szerződésre és jelzi, hogy a főváros kiemelt jelentőségű beruházásai várhatóan beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe, azokat a felek összehangoltan valósítják meg. A főváros három fő fejlesztési irányt nevez meg: a közösségi közlekedéshez kapcsolódó kötöttpályás fejlesztéseket, a csatornahálózat, továbbá a Duna menti területek fejlesztését.

Az elfogadott középtávú finanszírozási prognózis 2014-re a fejlesztési kiadások csökkenésével számol, amelynek legfőbb oka a korábbi uniós pénzügyi ciklusban indított projektek kifutása. Tarlós István főpolgármester azt is jelezte, hogy a 2014-es és a későbbi évek költségvetéseit determinálja az előző városvezetés öröksége, amely több, az önkormányzatra aránytalan terhet rovó projekt befejezését jelenti.

A jövő évi tervek között szerepel a négyes metró próbaüzemének beindítása és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep teljes kapacitáson való beüzemelése. Az amortizáció miatt és a fejlődés biztosítása érdekében új projekteket is szükséges indítani, ezek közül a legjelentősebb a BKV járműállományának fokozatos cseréje. A fejlesztések súlypontja a közösségi közlekedésre helyeződik át – olvasható a dokumentumban.

A főváros a következő évekre 3 százalékos inflációval, az állam által biztosított bevételi források konzervatív tervezésével, a működési kiadások csökkenésével és visszafogott, a következő években egyre csökkenő hitelfelvétellel kalkulál.

Az agglomerációs közösségi közlekedés fenntartásának érdekében május elsejétől is a Budapesti Közlekedési Központ szervezi a Budapest környéki települések tömegközlekedését. A képviselők 25 igen és 1 tartózkodó szavazat mellett fogadták el az erről szóló javaslatot. Az előterjesztés szerint bár a feladatot május elsejétől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntése alapján a Volánbusznak kellene ellátnia, a teljesítés ellehetetlenült, mivel a Volánbusz egyik járműbeszerzési tendere meghiúsult, egy másik pedig 2014 első negyedévétől biztosítana járműveket.

Kilenc Budapest környéki település folyamatos ellátása érdekében a BKK igazgatósága úgy döntött: egyetért a szolgáltatás folytatásával. Az elfogadott határozat rögzíti: felkérik Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK útján tegyen meg minden szükséges intézkedést a közlekedésért felelős minisztérium, a BKK és az érintett elővárosi települések közötti buszközlekedésről szóló háromoldalú és a HÉV-közlekedésről szóló kétoldalú megállapodások mielőbbi megkötése érdekében.

Feloldotta a IX. kerületi Gyáli út egy szakaszának védettségét a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a területet a 2011-ben elhunyt egyetlen magyar aranylabdás futballistáról, Albert Flóriánról neveznék el. A Gyáli út jelenleg a főváros védett közterületi nevei között szerepel, azonban a főváros a Vágóhíd utca és a vasúti kereszteződés közötti szakaszon a Ferencváros egykori labdarúgójának állítana emléket. A képviselők 23 igen szavazattal döntöttek arról, hogy az utcanév védettségét csak a másik szakaszon, a vasút és az Illatos út között tartják fenn, így a következő testületi ülésen lehetőség lesz az átnevezésre.

Ingyen átvenné az államtól a Sziklakórház múzeumot a főváros – az erről szóló javaslatot szerdán egyhangúlag támogatta a Fővárosi Közgyűlés . A Budai vár alatti, a II. világháború idején légoltalmi kórházként működő létesítmény önkormányzati tulajdonba kerülését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. támogatta a megelőző tárgyalásokon, a mostani határozat a konkrét igény benyújtását tartalmazza.

Változnak a kikötői díjak Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a díjszámítás módját is tartalmazó előterjesztést. A képviselők 22 igen, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. Megváltozik a díjszámítás módja, így minden kikötőben alapdíjat kell fizetni. Ezenfelül kikötői osztályokat, Budapesten belüli elhelyezkedést és ezekhez tartozó szorzószámokat határoznak meg, és figyelembe veszik a hajó partra vetített hosszát is.

Az eddig meglévő közforgalmú és nem közforgalmú állóhajó, vagy úszó létesítmény mellett új osztályok is megjelennek. A rendelet meghatározza az engedélyezhető kikötői osztályokat és rögzíti, hogy egyes funkciókat mely partszakaszokon lehet engedélyezni.

Tizenöten kapják meg a Budapest díszpolgára címét június 19-én, a kitüntetettekről szerdán, zárt ülésen döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Díszpolgári címet kap Dávid Katalin művészettörténész; Dömötör Zoltán úszó, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző; Gschwindt András nyugalmazott egyetemi adjunktus; Halász Judit színművész, énekesnő; Khirer Vilmos, az egyházi bíróság helynöke; Kóbor János előadóművész; Kurutzné Kovács Márta egyetemi tanár, professor emerita; Leél-Őssy Szabolcs egyetemi docens; Mécs Károly színművész; Merkely Béla kardiológus, tanszékvezető; Schubert Éva színművész és Szenthelyi Miklós hegedűművész. Posztumusz adományozzák a címet az Aranycsapat két labdarúgójának, Bozsik Józsefnek és Hidegkuti Nándornak, illetve Václav Havel írónak, volt cseh államfőnek.

A díszpolgári címek adományozásáról szóló rendelet szerint az kaphat díszpolgári címet, aki Budapest és polgárai számára, a város fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett.

A Veres Pálné Gimnázium kizárólagos használatú épületrészében, annak átépítése után helyezik el azokat a tantermeket, amelyek jelenleg az ingatlanban ugyancsak tulajdonos kft. területén vannak. Erről szerdán határozott a Fővárosi Közgyűlés.

Magyar és angol nyelvű emléktáblát helyeznek el II. János Pál pápa tiszteletére a Hősök terén. A közgyűlés egyhangúlag hagyta jóvá az erre vonatkozó javaslatot. II. János Pál pápa 1991-ben és 1996-ban járt Magyarországon, 1991. augusztus 20-án szentmisét celebrált a Hősök terén. A pápa címerének vésetét is tartalmazó mészkőtáblát a Szépművészeti Múzeum előtti zöldterületen helyezik el.

A fővárosnak a tábla elhelyezéséhez be kell szereznie a Városliget további tulajdonosainak, így a zuglói önkormányzatnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nek a hozzájárulását, valamint – a terület műemléki jellege miatt – a kormányhivatal engedélyét. Az emléktáblát a tervek szerint idén augusztus 20-án avatják fel.