Debrecen büszkén fogadta ezt a címet

Nemzeti emlékhely lett a debreceni Református Nagytemplom és a Református Kollégium.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében az emlékezetpolitikát nevezte a legmagasabb rendű politikának. „A szembenézés a múlttal nem nosztalgia, ( ) a szembenézés mindig a jövő érdekében történik, hogy olyan jövőnk legyen, aminek köze van a múltunkhoz” – magyarázta a miniszter, hozzátéve: az, hogy milyen lesz a jövőnk, attól függ, hogyan nézünk szembe a múltunkkal.

Mint kifejtette, a debreceni emlékhelyekhez közösség is tartozik: a nagytemplomhoz a gyülekezet, a kollégiumhoz a diákság. „A nagytemplom sem áll egyedül, mint ahogy a nemzet stratégiája sem létezhet emlékhelyek nélkül” – jegyezte meg Balog Zoltán. Hozzátette: a szellemi-lelki állagmegóvás az oktatásnál, a nemzeti alaptantervnél kezdődik. A Debreceni Református Kollégium diákjai méltó folytatói a nemzeti emlékezetnek – mondta.

Kósa Lajos (Fidesz) polgármester kijelentette, „Debrecen büszkén fogadta”, hogy a nagytemplom és a kollégium emlékhely lehet. A polgármester hosszan sorolta a kollégium egykori neves diákjait, s azokat a történelmi eseményeket, amelyek okán a Református Nagytemplomnak és a Református Kollégiumnak a köztük lévő emlékkerttel méltó helye van az ország 11 emlékhelye sorában. Kósa Lajos ugyanakkor megjegyezte: nem csak eleinkre vagyunk büszkék, s reményét fejezte ki, hogy a kései utódok néhány száz év múlva újabb neveket tudnak majd felsorolni, akikre büszke a nemzet.

Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint e nemzeti emlékhely üzenete, hogy a tudat is, a lélek is „menedéket talál e falak között”. Fontos vonásnak nevezte, hogy 1848–49-ben a felelős magyar kormány menedéket talált Debrecenben.

Szavai szerint „ezen a helyen messzebbre is láthatunk”, olyan emlékeket őriz az emlékkert. Utalt a püspök Bocskai fejeledelem szobrára, a Gályarabok emlékművére, amelyet felkeresett és megkoszorúzott II. János Pál pápa, halálakor pedig a pápa emlékére a reformátusok helyeztek el koszorút az emlékműnél a kiengesztelődés, az egymás iránti tisztelet jegyében.

Ezt követően Balog Zoltán, Kósa Lajos és Bölcskei Gusztáv leleplezte az emlékoszlopot, amit megáldott a református püspök. Az eseményen mások mellett jelen volt Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és több országgyűlési képviselő.