Laborc–Portik-ügy: „A trágyadomb, ami itt előállt, az elvtársaknak köszönhető”

Laborc Sándor egykori NBH-vezér olyan mértékben keveredett önellentmondásba Portik Tamással való randevúját illetően, hogy az őt meghallgató nemzetbiztonsági bizottság tagjai nem tudtak se köpni, se nyelni.

Az egykori NBH-főigazgató a meghallgatáson arra sem emlékezett, hogy Portik 2008-ban arról beszélt volna, megkent-e MSZP-s politikusokat, ugyanakkor Portik nyíltan beszél róla, hogy személyesen vitte a pénzt a szocialista politikusoknak. „Persze szeretnék szerény maradni, de azt gondolom, hogy egyféle biztonságot ad. Nem?”

A második, leirat formájában rögzített találkozójukon emellett ezt mondta Laborc: „tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát, érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat bármivel ( ), akár kupiba elvinni stb.” „Én magamtól is, gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Készüljön-e felvétel például?” – érdeklődött Portik. Ezzel Laborc újfent önmagát hazudtolta meg, hiszen a meghallgatáson azt állította: nem hangzott el olyan kérés vagy felajánlás, hogy Portik ellenzéki politikusokról szállítson terhelő információkat.

Az egyik bizottsági tag kérdése arra vonatkozott, a hivatal hatáskörébe tartozott-e, hogy Laborc azt mondja Portiknak: olyan információkat vár tőle, amelyek az ellenzéki média kezelésére alkalmasak. „Nem tudom, mire gondoltam” – felelt a dandártábornok. Hozzátette: akkoriban igen éles médiakampány zajlott az NBH ellen, és ő esetleg arra gondolhatott, hogy Portik médiaérdekeltsége segítségével cáfolja érdemben az ellene irányuló vádakat.

Kérdésre felelve Laborc kijelentette: ő főigazgató volt, így nincs tudomása arról, hogy dokumentálták volna a beszélgetést. Arra, hogy a hangfelvételen miért beszélt Orbán Viktor, Rogán Antal és egyes polgármesterek lejáratásáról, nem tudott értelmes választ adni, tagadta ezeket a feltételezéseket.

Az NBH volt főigazgatója nem tudta felidézni azt a mondatát, melyet a bizottság egyik tagja az egyik találkozóról idézett: „Gyurcsány az érdekes, elég komoly lóvék mentek a végén. Ha ment valahová, akkor ahová ment? Elég komoly lóvék mentek.”

A meghallgatást követően több bizottsági tag felháborodottan reagált. Kocsis Máté például úgy fogalmazott, „megbocsássanak. idejött a tábornok úr, és nettó hülyének nézett mindannyiunkat”. Gulyás Gergely is nehezen tudta türtőztetni magát. A legfelháborítóbbnak nem Laborc „gyalázatos magatartását” tartotta, „hanem azt, ha valaki ezeket a dokumentumokat elolvassa, akkor semmilyen kétsége arról nem lehet, hogy a miniszter famulusaként eljáró volt főigazgató tisztán pártpolitikai célokra használta az alárendelt hivatalt. Ebben ez volt a vérlázító, hogy az a – hogy egy korábbi nemzetbiztonsági bizottsági tagot idézzek – trágyadomb, ami itt a nemzetbiztonság területén előállt, az ezeknek az elvtársaknak volt köszönhető.”

A bizottság tavaly novemberben Göbölös László dandártábornokot, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatóját is meghallgatta. Göbölös a Portik-ügyben ismertette Glemba Zoltán volt NBH-alezredes, főosztályvezető 2008. július 4-én íródott javaslatát, melyben egy bizonyos „T. P.”-ről is szó volt. T. P. a Nemzetbiztonsági Hivatal munkáját segítette az alvilággal folytatott küzdelemben. „T. P. foglalkoztatási területe sajátosságainak figyelembevétele, illetve az általa szolgáltatott adatok esetenként érzékeny tartalma indokolttá és egyben szükségessé teszi a konspirációs szabályok fokozott érvényesítését. Ennek megfelelően a vele való kapcsolattartás során felmerülő feladatokat kizárólag Glemba Zoltán alezredes látja el, T. P. Nemzetbiztonsági Hivatallal való együttműködésének tényéről rajta kívül csak Laborc Sándor dandártábornok bír tudomással” – derült ki az AH vezetőjének beszámolójából.

A Laborc–Portik-találkozókról készült, CD-re kiírt anyagok feldolgozása, illetve szó szerinti leirata a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz került. Tasnádi László, a belügyminiszter kabinetfőnöke azzal egészítette ki Göbölös jelentését, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál – amelynek része az RSZVSZ – „nem voltak fellelhetőek az említett találkozóval kapcsolatos jelentések vagy bármiféle irat”. Tasnádi feladata elmondása szerint az volt, hogy ezeknek az iratoknak utánajárjon. Mile Lajos (LMP) kérdésére – miszerint „a felvételt ki készítette?” – Göbölös László nem tudott konkrét választ adni, csupán annyit közölt, hogy „feltehetően Glemba úrék”.

Glemba a bizottság előtt megerősítette azt a forgatókönyvet, melyet Laborc később a Portikkal való találkozó megszervezéséről és Portik „információgazdagságáról” előadott. A nyugalmazott ezredes nemmel válaszolt arra az érdeklődésre, volt-e még találkozó az általa említetten kívül, holott a felvételek elkészítéséről, bizonyító erejéről minden bizonnyal ő is tudott.

A volt NBH-alezredes arra a kérdésre, hogy miért volt érdemes Portikkal találkozni, azt válaszolta, hogy nem volt ismeretlen a Portik név a rendvédelmi szervek előtt. „’91 óta folyamatosan valahol mindig ott volt a rendvédelem látókörében ilyen vagy olyan módon. A Conti-Carnál, az olajszőkítéstől, a cukrozástól kezdve” mindenben fel lehetett őt lelni – közölte, majd hozzáfűzte: „úgy tudom, hogy őt igazán soha konkrétan megfogni nem nagyon tudták”.

Ezt követően arról faggatták Glembát, mennyire volt életszerű, hogy egy alvilági figurával elmegy ebédelni az NBH főigazgatója. „Szerintem nem volt ez egyedi eset, tehát biztos, hogy több ilyen volt, és szerintem előttünk is meg utánunk is ilyenekre sor került” – válaszolta. „Szerintem semmiféle kizáró ok nincs arra vonatkozóan se szakmailag, se szakmalogikailag, hogy egy főigazgató részt vehessen egy ilyen találkozón” – fűzte hozzá.