Répássy Róbert elmondta, az önkényuralmi jelképek használatának általános tiltása helyett a jelképek köznyugalom megzavarására alkalmas terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata vagy közszemlére tétele lesz tiltott. Az államtitkár közölte azt is: a korábbihoz képest azért szűkül a büntetendő magatartások köre, mert az Alkotmánybíróság (Ab) a szabályozást túl tágnak ítélte, amely ellentétes bírói döntésekhez vezethet, így önkényes jogértelmezésre ad lehetőséget. Az Ab legitim célnak tekinti a véleménynyilvánítás korlátozását a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező jelképek használatával kapcsolatban – hangsúlyozta egyúttal.
A horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag olyan sötét történelmi korszakokhoz kötődik, amelyek felidézése nehezen gyógyuló sebeket téphet fel, sokakban a fenyegetettség, a félelem érzését kelti – emelte ki az államtitkár, rögzítve: ezek a diktatúrák nem voltak tekintettel az emberi jogokra, emberek sokaságának halálát, szenvedését okozták. Emiatt több európai, hasonló történelmű ország tiltja egyes jelképek használatát – tette hozzá.
Cser-Palkovics András (Fidesz) szerint az előterjesztés létező társadalmi elvárásra reagál. Hozzátette: a testület figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ezzel kapcsolatos ítéletre is, amikor kimondta, hogy a norma túl tág szabályt tartalmaz. A mostani előterjesztés ezt orvosolja azzal, hogy differenciál, és a korábbinál szűkebben határozza meg a büntetendő magatartások körét – fogalmazott. Azt mondta: minden jóérzésű embernek támogatnia kell a javaslatot.
Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: pártja támogat minden olyan javaslatot, ami az emberi méltóság védelmét szolgálja, és egyetért az államtitkár által megfogalmazott célokkal. Kritikával élt ugyanakkor az előterjesztésben megfogalmazott tényállással kapcsolatban, az ugyanis szerinte rosszul alkalmazható. A szocialisták ezért már korábban is azt szorgalmazták – közölte –, hogy akkor büntessék a jelképhasználatot, ha az célzatosan más ember méltóságának megsértésére irányul, vagy erre alkalmas. Hangsúlyozta: pártja szerint az emberi méltóságot, a becsületet kell védeni, nem a közrendet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közösség elleni izgatás tényállása nehezen bizonyítható, amiatt nemigen születtek ezzel kapcsolatos ítéletek.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a 20. század ordas eszméire alapított nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák mély és fájdalmas sebeket ejtettek honfitársaikon. Ezek szimbólumai még ma is irritálóak, nem csak az áldozatok, hanem minden jóérzésű ember számára – tette hozzá. Hangsúlyozta: a jelképek tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű, amíg akár egy ember is él, akit az ilyen szimbólumokat viselők kínoztak meg.
Feltette a kérdést, hogy vajon mi a magyarázata annak, hogy a szabad Nyugat-Európában a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapját csak Magyarország után vezették be, míg a kommunizmus áldozatainak emléknapját mind a mai napig nem ismerik el.
Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a Jobbik nem szeretne önkényuralmi jelképeket látni Magyarországon, legyen az vörös csillag vagy horogkereszt, de nem szeretnének kettős mércét sem. Szerinte ugyanis amíg az igazságszolgáltatás hozzáállása következetes a horogkereszttel kapcsolatban, addig a vörös csillaggal és a sarló-kalapáccsal szemben nem az. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a vörös csillagot hajtókájára tűző Vajnai Attila cselekedetét nem kísérte nagyobb társadalmi felháborodás, addig a jobbikos Gyöngyösi Márton egy „félresikerült mondatával” milyen nagy „hisztériakeltésre adott lehetőséget”. Bárándy Gergely felszólalására reagálva arra is kitért: miféle bátorság kellene annak kimondásához, hogy ha egy bizonyos sörmárka címkéjén vörös csillag van, akkor mi ebből nem kérünk.
Az Ab korábban április 30-i hatállyal semmisítette meg a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát, mivel álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet.
Május elsején vörös csillaggal követel majd „munkát, kenyeret és fedelet a népnek” Vajnai Attila. A Munkáspárt 2006 politikusa Facebook-oldalán azt írta: pártja az alapvető emberi jogok, köztük a szociális jogok védelmét tartja elsődleges céljának a jelenlegi rezsimmel szemben. A Századvég 2013 februárjában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság többsége nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésével.
