Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a 20. század ordas eszméire alapított nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák mély és fájdalmas sebeket ejtettek honfitársaikon. Ezek szimbólumai még ma is irritálóak, nem csak az áldozatok, hanem minden jóérzésű ember számára – tette hozzá. Hangsúlyozta: a jelképek tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű, amíg akár egy ember is él, akit az ilyen szimbólumokat viselők kínoztak meg.
Feltette a kérdést, hogy vajon mi a magyarázata annak, hogy a szabad Nyugat-Európában a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapját csak Magyarország után vezették be, míg a kommunizmus áldozatainak emléknapját mind a mai napig nem ismerik el.
Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a Jobbik nem szeretne önkényuralmi jelképeket látni Magyarországon, legyen az vörös csillag vagy horogkereszt, de nem szeretnének kettős mércét sem. Szerinte ugyanis amíg az igazságszolgáltatás hozzáállása következetes a horogkereszttel kapcsolatban, addig a vörös csillaggal és a sarló-kalapáccsal szemben nem az. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a vörös csillagot hajtókájára tűző Vajnai Attila cselekedetét nem kísérte nagyobb társadalmi felháborodás, addig a jobbikos Gyöngyösi Márton egy „félresikerült mondatával” milyen nagy „hisztériakeltésre adott lehetőséget”. Bárándy Gergely felszólalására reagálva arra is kitért: miféle bátorság kellene annak kimondásához, hogy ha egy bizonyos sörmárka címkéjén vörös csillag van, akkor mi ebből nem kérünk.
Az Ab korábban április 30-i hatállyal semmisítette meg a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát, mivel álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet.
