A 47 éves édesanya, aki 9 éves fiát, Patrik Szabolcsot kísérte el az intézménybe, a szülők véleményét tolmácsolva elmondta: szerintük nincs, nem lehet szó szegregációról, hiszen mindenki önként választhatja meg gyermekének iskoláját a telepen élők közül. Hangsúlyozta, senkinek sem kötelező a görög katolikus egyház által 2011-ben újranyitott lakótelepi iskolába járatni a gyermekét, oda íratja be, ahová akarja a városban.
Szilágyi Tiborné, a Huszár-telepi iskola pedagógusa a roma édesanya állítását megerősítve arról tájékoztatott, hogy a lakónegyedben élő mintegy 300 cigány és 100 magyar család tanköteles gyermekei közül az intézménybe jelenleg 35-en járnak.
Az újranyitott Huszár-telepi iskola a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek teremti meg esélyt az a felzárkózásra. Minden gyermek számára személyes, egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoznak ki és hajtanak végre, miután az iskolába iratkozáskor felmérik otthonról hozott alapképességüket – tette hozzá a pedagógus.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a Huszár-telepi iskola egy speciális helyzetre kínál megoldást. Az általános alapvető országos célt: az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti – szögezték le közleményükben. Mint kifejtették: a Huszár-telepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. Ebben az iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: többek között, hogy a gyerekek minden nap iskolába járnak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos.
A telepen élő családok kiállnak az iskoláért és azért, hogy a gyermekeik oda járhassanak. Az iskolába tavaly az izraeli, idén pedig az amerikai nagykövet is ellátogatott, akik szintén elismerésüket fejezték ki az ott folyó munka iránt – írta az Emmi.
