Az Áder János első évi köztársasági elnökségéről szóló elemzés összefoglalója szerint „pártpolitikus karrierútja ellenére Áder János apolitikus elnök, kerüli az egyértelmű politikai állásfoglalásokat, különös gondot fordít rá, hogy szavai soha ne egy politikai közösség véleményével csengjenek egybe, a nemzeti egység kifejezője szerepét tekinti elnöksége vezérfonalának”.
Az autonóm, több esetben „a korábbi gyakorlattal szakító” Sólyom László és „a lemondásra kényszerült” Schmitt Pál után egy, a politikai napirenden ritkán szereplő államfője van Magyarországnak, akinek személyéhez nem kapcsolódnak konfliktusok, politikai aktivitása csekély – olvasható.
A Nézőpont Intézet szerint Áder János első elnöki évét politikamentes megszólalásaival összhangban a konszenzusos ügyek felkarolása jellemezte. A hagyományos államfői feladatok közül elsősorban „a jogbiztonság feletti őrködés és a kisebbségek védelme terén exponálta magát”.
Az államfő nagy figyelmet szentelt a hazai kisebbségeket (zsidó, roma) vagy azok tagjainak emberi méltóságát sértő megnyilvánulások elítélésének, míg vétóinak száma (összesen tíz) jelzi, hogy „komolyan vette a törvények felülvizsgálatát” – írták az elemzés összefoglalójában.
A fenntartható fejlődés kérdései – a víz védelme mint nemzeti érdek –, illetve a magyar érdek érvényesítése külföldön ugyancsak kiemelt helyet foglalt el tevékenységében.
Áder János „az elnöki misszió keretében az egyéni és közösségi teljesítményekre, sikerekre kívánja felhívni a figyelmet” – írták.
„Az őt jelölő és megválasztó kormánytöbbséggel az elnök viszonya zökkenőmentes, Áder János szimbolikus-támogató szerepet tölt be a politikai rendszerben, ám ez nem jelenti a törvényhozó többség döntéseinek mérlegelés nélküli szentesítését. Sokkal inkább a pártpolitikai szempontok felett a nemzeti egység képviseletét" – zárul az elemzés összefoglalója.
Az elemzésben az is olvasható, hogy a Nézőpont Intézet által április 2–5. között végzett, ezer ember megkérdezésén alapuló országos reprezentatív telefonos közvélemény-kutatásból kiderült: a köztársasági elnök munkájával a felnőtt magyar lakosság 52 százaléka elégedett, az elégedetlenek tábora 17 százalékos.
Az intézet első alkalommal 2012. június 4–8. között készített kutatásában foglalkozott az új államfő munkájának megítélésével, amely már a kezdeti pillanatban is jelentős pozitív töltetet mutatott. Az államfő – meglehetősen politikamentes – újévi köszöntője után pedig a novemberi és decemberi kutatási hullámokban mért 47-48 százalékos elégedettség 65 százalékra nőtt.
Mint írták: a januári „csúcs” óta lassú csökkenés volt tapasztalható, de még így is kiemelkedő az elégedettség mértéke, az elégedetlenség szintje pedig továbbra is jelentősen elmarad az újévi beszéd előtt tapasztalható 25 százalékos szinttől. Az elemzés szerint „mindez nyilván összefüggésben van azzal, hogy az államfő nem vállal konfliktusokat, nem jelenik meg politikai vitákban”.
Áder János pártok felettiségét az is jól mutatja, hogy minden parlamenti párt táborában relatív többségben vannak a munkájával kapcsolatban elégedettek (47-73 százalékos arányban) – a sorból egyedül az Együtt 2014 szimpatizánsai lógnak ki, akik körében a támogatottság-elutasítottság 35-40 százalékos – olvasható.
