A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Nagytemplomban összegyűlt hívek előtt azt mondta: ha megtartjuk Isten parancsát, megkapjuk a lélek ajándékát. A régi irány, a reménytelenség és a kiábrándultság a lemaradást jelenti. „Új menetrend van, tessék elindulni” – intett a püspök.
Jézus szavait idézve azt mondta: „ilyen egyszerű: ha megtartjátok az én parancsolataimat, akkor lélekben egy közösség lesztek. Ha nem, akkor haragos, fásult, lélek nélküli és sokszor lelketlen emberek lesztek, akiknek nincs fogalmuk arról, hogy mi az a menetrend, amit Isten az ő népének ajándékoz, és azt mondja, induljatok.”
Bölcskei Gusztáv bemutatta a Magyarországi Református Egyház egy idei plakátján látható képet, ahol Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményéhez hasonlóan nem Krisztus tanítványai, hanem ma élő emberek ülnek együtt. „Idősek, fiatalok, fogyatékosok, elesettek. Mind egy asztalnál ülünk” – hangoztatta. Hozzátette: amikor németországi protestánsokhoz is elvitték ezt a képet, akkor sok nyelven indult el párbeszéd fogyatékosok, cigányok, rabok, magyarok és németek között, mindenki meghallgatta a másikat. „A képen ott vannak azok is, akik nem tüntetni mennek a menekülttábor elé, hanem bemennek oda, hogy törődjenek azokkal, akik ide kényszerültek, nem önszántukból” – utalt a püspök a Jobbik szombati demonstrációjára, amelyen a debreceni befogadóállomás elköltöztetését követelték.
Elmondta: Isten akarta szerint tehát pünkösdkor „változik a menetrend”, a tanítványainak pedig a nehézségek, a kudarcok, a kiábrándultság ellen újra és újra szólni kell. De hirdetniük is kell az igazságot. Azt az igazságot „amely nem kizárni akar, hanem befogadni, egy asztalhoz ültetni és azt mondani: enyéim vagytok” – hangoztatta a Nagytemplomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt Bölcskei Gusztáv.
A püspök utalt a 2009. május 22-i református egység évfordulójára, amikor „a mi menetrendünk változott meg”, mondván, ma már elképzelhetetlen lenne a református egyház az egység nélkül.
Bölcskei Gusztáv Isten áldását kérte az ünneplő gyülekezetre, majd az istentisztelet a hagyományos úrvacsoraosztással ért véget.
Pünkösd nem a tömegek ünnepe, hanem a legszemélyesebb ünnep, így találkozik Isten az emberrel – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi prédikációjában Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
A nyelvek ajándékát kérjük a Szentlélektől, mert szólnunk kell a mai világhoz, a segítő szeretet nyelvén, amely a legszegényebbek számára is érthető – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén Esztergomban.
A mai ember és egyház életének megváltoztatását sürgette vasárnap Ferenc pápa a hívőkkel teli római Szent Péter téren bemutatott pünkösdi szentmisén.
Ternyák Csaba egri érsek szavaival szombaton kezdetét vette Csíksomlyón a pünkösdi búcsú. Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit összefüggéséről beszélt.
Több mint kétszázötvenezren voltak jelen a római Szent Péter téren és környékén a Ferenc pápa vezette szombat esti pünkösdi virrasztáson, melyen az egyházfő a hívők által megfogalmazott kérdésekre is válaszolt, hangsúlyozva, hogy az embernek nem szavakkal, hanem egész életével kell megvallania hitét, egyben óva intve a hívőket és az egyházat a bezárkózástól.
Pünkösd alkalmából ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak vasárnap és hétfőn országszerte, a keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben, illetve Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást.
