Magyarország új alaptörvénye és a bíróságokról szóló törvény számos új feladatot rótt a Kúriára, de egyúttal megteremtette annak lehetőségét is, hogy a legfelsőbb bírói fórum még hatékonyabban biztosítsa az ítélkezés egységét. A 2012. évi szakmai célkitűzések arra irányultak, hogy a Kúria eleget tegyen új kötelezettségeinek, az egyedi ügyek szakszerű és pártatlan elbírálása mellett elindultak azok a folyamatok, amelyek által hangsúlyosabbá válhat a Kúria ítélkezést orientáló szerepe – írta Darák. A Kúria célja a tavaly sikeresen elindult kezdeményezések, így különösen a joggyakorlat fejlesztését és egységét, a bírói szervezeten belüli és a jogászi szakmák közötti hatékony információáramlást szolgáló munka folytatása – emelte ki.
Mint arról korábban beszámoltunk már 2018-ra átköltözhet a Néprajzi Múzeum épületébe a Kúria. Az Országos Bírói Hivatal elnöke szerint a Legfelsőbb Bíróság áthelyezésének a Kossuth térre nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus jelentősége is van. A Parlament épületével szemben elhelyezkedve megtestesíti a törvényhozástól független, ellenőrző szerepet is betöltő hatalmi ágat.
A Kúria továbbra is elbírálja az egyes ügyekben előterjesztett jogorvoslatokat, felülvizsgálati kérelmeket, jogegységi határozatokat hoz. Az új jogszabályi rendelkezések értelmében dönt többek között az önkormányzati rendelet Alaptörvényen kívüli más, magasabb szintű jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Elbírálja a népszavazással kapcsolatos jogorvoslatokat. Polgári és közigazgatási ügyekben a bírósági határozat ellen irányuló, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz sikeressége esetén az Alkotmánybíróság határozata alapján dönt a követendő eljárásról, azaz a konkrét jogvitában meghatározza az alkotmányellenes helyzet megszüntetésének eljárási eszközét – sorolta a kúriai elnök.
Idén új témákkal folytatják munkájukat a kúriai joggyakorlat-elemző csoportok. A kilenc vizsgálati tárgykör: az Európai Unió jogának alkalmazása és az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének tapasztalatai; a bírósági határozatok szerkesztése; a személyi jövedelemadó megállapítása során alkalmazott becslési eljárás; a közigazgatási perrendtartás; a közigazgatási bírságok; a munkajog terén a rendes és rendkívüli felmondások gyakorlata; a büntető ügyszakban a vád törvényessége; a jogorvoslati bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlata; a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitelével kapcsolatos gyakorlat. A Kúria törekszik arra is, hogy határozatai közérthetőbbek legyenek.
