Itt vannak a számok, fehéredik Magyarország bűntérképe

Polt Péter szerint az ügyészség működése 2012-ben megfelelt a törvényi követelményeknek, és válaszolni tudtak a változó bűnözés jelentette kihívásokra.

A legfőbb ügyész a dokumentumban négy ügyet emel ki a főügyészség 2012-es munkájából, köztük elsőként a sajtóban bundaügyként emlegetett nemzetközi fogadási csalássorozatot, amelyben jelenleg ötven gyanúsított ellen jár el az ügyészség. Megemlíti továbbá, a V. László és társai elleni 2012 februárjában indított nyomozást, hangsúlyozva: a vezető beosztású rendőröket érintő vesztegetési gyanús ügyben várhatóan emelkedni fog a gyanúsítottak száma.

Polt Péter emellett felidézi az úgynevezett székesfehérvári NAV-os ügyet – amelyben hatvanhat gyanúsítottal, köztük tizennégy adóhatósági tisztviselővel szemben emelt vádat a székesfehérvári törvényszék –, valamint kitér a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépések ügyére is. Tájékoztatása szerint utóbbi esetben tizennégy rendőr cselekedetei számíthatnak katonai bűncselekménynek.

A jelentésben foglaltak szerint a nyomozó ügyészségek tavaly több mint 12 ezer eljárást fejeztek be, ami 54 százalékkal több, mint a korábbi évben. A befejezett eljárások közül majd 3000 esetben került sor vádemelésre, mintegy 3500 esetben elutasították a feljelentést, 5100 esetben pedig megszüntették a nyomozást.

A dokumentum mellékleteiből kiderül továbbá, hogy 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest több mint húszezerrel nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, az ismeretlenül maradt elkövetők aránya pedig 58 százalék volt, ami a 2011-ben mért 54,3 százalék után a legmagasabb érték 2003 óta. Ezzel egy időben több mint 12 ezerrel, 100 ezerre csökkent a regisztrált bűnelkövetők száma, ami az elmúlt tíz év legkisebb száma. Ugyancsak visszaesett a büntetett előéletű bűnelkövetők száma: 2011-ben több mint 31 ezer ilyen személyt tartottak nyilván, tavaly pedig 28 ezer alá csökkent ez a szám.

A bűncselekmények nagyobb része 2011-ben és 2012-ben is vagyon ellen irányult (56,8 és 55 százalék), ezt követték a közrend ellen elkövetett bűncselekmények (23,9 és 28,5 százalék), majd a személyek elleni (6 és 5,7 százalék), valamint a közlekedési bűncselekmények (3,1 és 2,8 százalék) következtek.

A legsúlyosabb joghátránnyal, életfogytig tartó szabadságvesztéssel tavaly 22 terheltet sújtott a bíróság. Ez a korábbi évhez képest (10 fő) igen jelentős emelkedést mutat, amely az ügyészség azon törekvését is jelzi, hogy a kimagasló tárgyi súlyú, a közvélemény figyelmének középpontjában álló és a jogbiztonságot alapjaiban veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben példás büntetést szabjanak ki – olvasható a jelentésben.