Szájer: Ideológiai vita középpontjába kerültünk

A magyarok maguk akarják sorsukat irányítani – hangsúlyozta Szájer József szombaton Lakiteleken.

„Mi, magyarok komolyan vettük, hogy saját sorsunkat magunk akarjuk irányítani, és helyre akarjuk hozni az elmúlt húsz évben elkövetett hibákat” – mondta az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke a Lakiteleki Népfőiskola keletinyitás-kollégiumának hallgatói előtt, Nemzetpolitika az Európai Parlamentben címmel tartott előadásában.

„Az alaptörvény abból a kiindulásból született, ha helyre akarjuk hozni a hibákat, akkor az alapoknál kell kezdeni” – tette hozzá. Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy az elvi kérdéseknél Magyarország rögtön beleütközött az „univerzalista ideológiába”, mely mára uralkodóvá vált az Európai Parlamenten belül. Szájer szerint egyre inkább csak a gazdaság határozza meg az együttműködés alapjait, „eltűntek a bennünket összetartó elemek”.

Ennek előzménye volt a politikus szerint, hogy teret nyertek az 1968-as párizsi diáklázadáskor hangoztatott ideológiák, melyek keresztényellenességet, a hagyományos társadalom szükségtelenségét, az ember énközpontúságát hirdették, ahol az embereknek csak jogaik vannak, az államnak pedig csak kötelességei. Ez a fajta gondolati irány szerinte lassan átvette a hatalmat Európában.

Az univerzalista ideológia számára elfogadhatatlan, hogy a magyar alaptörvénybe belekerült a keresztény gyökerekre utalás – mondta. Emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányba nem került bele a keresztény–zsidó gyökerekre való utalás, annak ellenére hogy az Európai Unió megszületéséhez vezető első lépéseket kereszténydemokrata politikusok tették meg. Magyarország nem illik bele abba az univerzalista ideológiába, amely uralja a mai Európai Unió parlamentjét, ezért valójában „nem rólunk szól ez a történet, hanem egy ideológiai vita középpontjába kerültünk” – fogalmazott Szájer József. A fideszes politikus szerint létezik a kettős mérce, „ahol nem az számít, hogy ki mit csinál”.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament legutóbbi vitájában lényegében „bírósági eljárás folyt”, ahol nem adták meg azt a lehetőséget, hogy megfelelő módon megvédje Magyarország álláspontját, mert csak másfél perc felszólalási időt kapott. Hozzátette: a legelemibb európai elveket durván megsértik, valójában ideológiai szembenállásról szól a Magyarországgal szembeni eljárás.

Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára Nemzet és politika, nemzetpolitika címen tartott eladást. Hangsúlyozta, a jelenlegi kormány a nemzetet létező, jövőbe tekintő közösségnek tekinti, amit erősíteni szeretne, vissza akarja szerezni az állam szuverenitását. Fontos elem a nemzet határokon átnyúló egyesítése, mely nemcsak érzelmi, hanem közjogi értelemben való újraegyesítést jelent azáltal, hogy állampolgárságot kaphatnak a határokon kívül élő magyarok.