A testület állásfoglalása szerint az LMP-frakció csak akkor alakulhat meg, ha módosítják a házszabályt. Ennek érdekében a bizottság módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy három – ugyanazon országos pártlistáról mandátumot szerzett – képviselő is alakíthasson frakciót.
Az alkotmányügyi bizottság 21 igen szavazattal és három tartózkodással döntött úgy, hogy benyújtja a házszabály módosítását kezdeményező országgyűlési határozati javaslatot, az LMP frakcióalakításáról szóló eseti jellegű állásfoglalást pedig 20 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett hozták meg. Mindkét döntésnél a bizottság jobbikos tagjai tartózkodtak.
A bizottság ülésén Schiffer András független képviselő, az LMP volt frakcióvezetője azt mondta, amíg Magyarországon olyan választási rendszer van, amely alapján a mandátumok egy részét zárt listán osztják ki, addig a választópolgár a fülkében arról is véleményt mond, hogy pontosan mely formációkat akarja az Országgyűlésben látni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az LMP-nek szerinte a jelenlegi házszabály szerint is joga és lehetősége lenne bejelentenie a képviselőcsoport megalakítását.
Kövér László házelnök még február 14-én hivatalból megállapította a Lehet Más a Politika parlamenti frakciójának megszűnését. A döntés előzménye az volt, hogy nyolc képviselő bejelentette kilépését a képviselőcsoportból. Ezt követően Schiffer András frakcióvezetőnek három napon belül kellett volna bejelentenie a csoport megszűnését, mivel a létszáma a minimálisan előírt 12 alá csökkent. A frakcióvezető azonban ezt nem tette meg időben, így a házelnök a határozati házszabály rendelkezéseinek megfelelően hivatalból megállapította a frakció megszűnését.
Az LMP tavaly novemberi kongresszusa olyan határozatot fogadott el, amely kizárta a párt csatlakozását az Együtt 2014 választói mozgalomhoz, de felhatalmazást ad arra, hogy a képviselői megkezdjék a tárgyalást az együttműködés más formáiról. A határozat elfogadása után lemondott posztjáról Jávor Benedek frakcióvezető, valamint két helyettese, Karácsony Gergely és Szabó Tímea. Ezután a három politikus öt parlamenti és három fővárosi képviselőtársával együtt megalapította a Párbeszéd Magyarországért platformot.
A párt január végi kongresszusa úgy döntött, hogy nem változtat a korábban elfogadott stratégián, ezt követően a Párbeszéd Magyarországért platform tagjai sajtótájékoztatón jelentették be, hogy kilépnek az LMP-ből, és új pártot alapítanak.
„Május 10-én, a DK frakcióalapítási ügyében született alkotmánybírósági határozatra hivatkozva az LMP vezetői kezdeményezték, hogy képviselőik újra frakciót hozhassanak létre. Ez plusz felszólalási lehetőséggel, bizottsági helyekkel és főként pluszforrásokkal járna a párt számára. Az Ab döntése szerint a DK-nak azért nem lehet frakciója, mert a jogalkotó részéről helyes az a szándék, miszerint csak a választásokon parlamentbe jutott pártok jogosultak képviselőcsoportot alakítani. Emlékezhetünk, ez került be a házszabályba is, amikor a Gyurcsány-párt kilépett az MSZP-ből, s lejárt volna képviselőinek hat hónapos frakcióalakítási moratóriuma. Ugyanakkor e logikát követve nem tagadható meg a kérelem az LMP-től” – írta a Nézőpontok blogban Veisz Márton a frakcióalapítási szándékról.
