A Demokratikus Koalíció elnöke ezzel azokra a meg nem erősített hírekre reagált, amelyek szerint neki nem, csak pártjának jutna szerep a formálódó ellenzéki összefogásban. Egy párt politikáját annak elnöke testesíti meg, ezért egy politikai erő nem engedheti meg, hogy ne az elnöke képviselje programját a törvényhozásban – jelentette ki.
Mindezzel együtt, ha valaki tárgyalni akar bármely kérdésről, annak állnak elébe – tette hozzá. Ha csak azt nem kéri valaki, hogy „operáltassam át magam nővé”, minden javaslat megfontolható és megtárgyalható, mert nincs olyan indítvány, amelyik sértené a DK-t – jelentette ki.
Az összefogásnak két nagy akadálya van, amelyből az első az MSZP és az Együtt–PM viszonyában van – ismertette véleményét. Úgy fogalmazott: ez nem program, hanem „ambícióvita”, ugyanis az a kérdés, hogy közös vagy egyeztetett jelölteket állítsanak-e. Meglátása szerint az MSZP közös jelöltekre vonatkozó felvetés a támogathatóbb, de ha ezt fogadják el, akkor a listának is közösnek kell lennie. A párhuzamos listák 3-5-tel kevesebb képviselői helyet hoznak, ráadásul akkor egymással is versenyezni kell – hangsúlyozta.
Az összefogás második akadálya a DK és az Együtt–PM között zajló, a politikai szemléletről, a múlthoz, a 2002–2010 közötti időszakról viszonyról szóló vita – jelentette ki. „Nem tudom, hogy lesz-e összefogás, de reméljük és dolgozunk érte” – összegzett. Szavai szerint az átfogó demokratikus összefogás felépítése prioritást élvez, de „mindenki fejében ott van a B terv, ha ez nem jön össze”.
Ha nem lesz teljes körű megegyezés, akkor el fog indulni a tárgyalás az MSZP és a DK között, amelynek során végig kell gondolni, hogy létre lehet-e hozni egy szélesebb körű ellenzéki összefogást az Együtt–PM nélkül. A DK emellett arra is felkészült, hogy önállóan induljanak – mondta. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy 830 településen van szervezetük, és mind a 106 választókerületben jelen vannak. Mindenütt elindult az egyéni képviselőjelöltek kiválasztása, azzal a feltétellel, hogy a remélt összefogás esetén a többségüknek vissza kell lépnie – tette hozzá.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az ő ismertsége száz százalék körüli és a választók közel nyolcvan százaléka hallott arról, hogy létezik a DK, csak 25 százalék tudja, hogy ő vezeti a pártot. Ezért a nyár második felétől olyan politikai kampányokba és akciókba kezdenek, amelyek során „azt kell megtanítani a választóknak, hogy Gyurcsány a Demokratikus Koalícióban politizál”. Azt is megjegyezte, hogy habár az utóbbi egy évben a legtöbb politikai akciót a DK hajtotta végre, most egy, a tavalyinál „akcióintenzívebb” ősszel fognak indítani és ezt körülbelül karácsonyig tartani is fogják.
Mint ismert, az Együtt–PM szövetség tagjai június 22-én az MSZP vezetőivel tárgyaltak egy lehetséges együttműködés kritériumairól. A szocialistáknak úgy tűnt, hogy a volt miniszterelnök oldalán részt vevő politikusoknak gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy ki vezeti a választási listát, Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon, a lényeg, hogy ők képviselőséghez juthassanak.
A Magyar Nemzet forrásai szerint az LMP-ből kivált politikusok – talán egy korábbi, Bajnaival kötött háttérmegállapodás következményeként – érvelésében volt érezhető az, hogy az elsődleges szempontjuk legkevésbé sem a korszakváltás, hanem a parlamentbe jutás volt. Az egyéni érdekek előtérbe helyezésének gyanúját erősíti, hogy állítólag Bajnaiék felvetették azt is, meg kell állapodni arról, hogy kit támogassanak az uniós biztosi, a köztársasági elnöki, a házelnöki, a főpolgármesteri posztokra, sőt egészen a megyei kormánymegbízottak és járási hivatalvezetők szintjéig egyezkednének személyekről.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó politológusok úgy vélik, a csatározás közepette egyértelmű, hogy a Bajnaiékkal szövetséges PM függetlenedni próbál. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakmai vezetője szerint elkezdtek felszínre törni a Bajnai vezette csoporton belüli, az Együtt és a PM közötti törésvonalak. – A kisebb létszámú parlament ugyanis még egy baloldali választási győzelem esetén sem biztosítana többet száz-száztíz képviselői helynél, s ha marad a Fidesz-kormány, ez a szám hatvan-nyolcvanra csökken. Ezen kell majd osztoznia az MSZP-nek, az Együttnek, illetve a PM-nek – a tét tehát igen nagy. Ráadásul több olyan kérdés is van, amiben Bajnai követői konfrontálódhatnak. Elsőként ilyen Gyurcsány Ferenc személye, hiszen a PM képviselőinek nem érdeke közösködni a volt miniszterelnökkel, aki hiteltelenné teszi a „korszakváltás” ígéretét.
Boros Bánk Levente a lapnak azt mondta, a szombati egyeztetés arról árulkodik, az önmagát demokratikus ellenzékként aposztrofált csoportot sürgeti az idő az erőviszonyok tisztázására. Emlékeztetett, az MSZP és a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM nem először próbálkozik meg ezzel. – Kérdés, hogy ezúttal lesz-e tartós eredménye a tárgyalásnak; ez attól függ, a két közösség mennyire tudja fegyelmezni önmagát
Bajnai az összefogás kapcsán korábban úgy nyilatkozott: az MSZP-vel már korábban megállapodtak arról az abszolút minimumról, hogy egy egyéni választói körzetben csak egy „ellenzéki demokratikus” jelölt álljon szemben majd a Fidesz jelöltjével, véleménye szerint ez kell ahhoz, hogy győzelmi esélyeik legyenek.
Ugyanakkor az Együtt–PM választási szövetség vezetője a budapesti Millenáris Parkban arról beszélt, hogy csak úgy tudnak nyerni a választásokon, ha azokat a szavazókat célozzák meg, akik ráuntak a narancsra, de nem szerették meg a szegfűt sem.
„Minden problémát nem lehet kipakolni az asztalra, mert akkor a Hír TV ezt közvetítené egyhuzamban, a fideszeseknek pedig már csak egy napszemüveget kell kérni meg egy kávét, mert nem is kell nagyon kampányolni, simán megnyerik a választást. Ezt az örömöt azért nem adjuk meg nekik” – így indokolta korábban Mesterházy Attila, hogy miért nem lesz nyilvános az egyeztetés. Közben az MSZP már összeállni látszik Fodor Gáborral, és magához édesgeti az LMP-t, legalábbis egy törvényjavaslat erejéig.
