Nem lettünk sokkal okosabbak a hét végén lezajlott események láttán – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakmai vezetője. A két oldal, vagyis a Mesterházy Attila vezette MSZP és a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM szövetség tovább vívja belső csatározásait, ami arra utal, hogy nem sikerült feloldaniuk a köztük meghúzódó feszültséget. A szárszói találkozón felvonult baloldali–liberális értelmiség elvárása azonban továbbra is adott: konfliktusaikat békés egyeztetésekkel kell rendezniük.
Bajnai az összefogás kapcsán korábban úgy nyilatkozott: az MSZP-vel már korábban megállapodtak arról az abszolút minimumról, hogy egy egyéni választói körzetben csak egy „ellenzéki demokratikus” jelölt álljon szemben majd a Fidesz jelöltjével, véleménye szerint ez kell ahhoz, hogy győzelmi esélyeik legyenek.
Ugyanakkor az Együtt–PM választási szövetség vezetője a budapesti Millenáris Parkban arról beszélt, hogy csak úgy tudnak nyerni a választásokon, ha azokat a szavazókat célozzák meg, akik ráuntak a narancsra, de nem szerették meg a szegfűt sem.
„Minden problémát nem lehet kipakolni az asztalra, mert akkor a Hír TV ezt közvetítené egyhuzamban, a fideszeseknek pedig már csak egy napszemüveget kell kérni meg egy kávét, mert nem is kell nagyon kampányolni, simán megnyerik a választást. Ezt az örömöt azért nem adjuk meg nekik” – így indokolta korábban Mesterházy Attila, hogy miért nem lesz nyilvános az egyeztetés. Közben az MSZP már összeállni látszik Fodor Gáborral, és magához édesgeti az LMP-t, legalábbis egy törvényjavaslat erejéig.
A politológus szerint a hétvége legérdekesebb jelensége, hogy elkezdtek felszínre törni a Bajnai vezette csoporton belüli, az Együtt és a PM közötti törésvonalak. – A kisebb létszámú parlament ugyanis még egy baloldali választási győzelem esetén sem biztosítana többet száz-száztíz képviselői helynél, s ha marad a Fidesz-kormány, ez a szám hatvan-nyolcvanra csökken. Ezen kell majd osztoznia az MSZP-nek, az Együttnek, illetve a PM-nek – a tét tehát igen nagy. Ráadásul több olyan kérdés is van, amiben Bajnai követői konfrontálódhatnak. Elsőként ilyen Gyurcsány Ferenc személye, hiszen a PM képviselőinek nem érdeke közösködni a volt miniszterelnökkel, aki hiteltelenné teszi a „korszakváltás” ígéretét. Más a helyzet Bajnai Gordon esetében, aki viszont Gyurcsány minisztere volt. Érdemes megemlíteni a gazdaságpolitikai elképzelésekben rejlő törésvonalat is. Míg az LMP-szakadárok korábban kapitalizmuskritikákat is hangoztattak, az üzletember Bajnai Gordontól ez nem várható el. A belső viszályt eldöntheti a Szárszón megjelent liberális értelmiség: érdekeik egyértelműen Bajnai sikerével egyeznek – véli Mráz Ágoston Sámuel.
