Jövőre már nem fogunk tartozni az IMF-nek

Magyarország legkésőbb 2014-ben törleszti a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban felvett hitelt – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Ismertette, hogy a végtörlesztéssel 170 ezer ember „menekült meg az adósságcsapdából”, március végéig pedig 150 ezer család élt az árfolyamgát lehetőségével. Az ócsai lakópark kapcsán elmondta, hogy az egy olyan kísérlet, amely lehetőséget ad a családoknak az élet újrakezdéséhez, és „meg kell várni, mi lesz ebből a programból, ez egy jó program lehet”.

A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy 2002 és 2010 között az államadósság 12 ezer milliárd forinttal nőtt, ennek kamatkiadásai évente átlagosan 1000-1200 milliárd forint terhet jelentenek. Eközben Európában konjunktúra volt, Magyarország azonban éltanulóból a „futottak még” kategóriába került – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Mint mondta, az ország elveszítette gazdasági függetlenségét és versenyképességét is, ezért 2010-ben legfontosabb feladat az adósságcsapda felszámolása volt, ami nem volt egyszerű. Magyarország mára azon öt ország között van az EU-ban, amelyek csökkenteni tudták az adósságukat: a GDP arányában 78 százalék a mutató, és 2014-ben 77 százalék alá fog csökkenni, míg a kormányzás átvételekor, 2010-ben 83 százalék volt.

Varga Mihály kifejtette: Magyarország az államháztartási hiányt is csökkenteni tudta: mind 2011-ben, mind 2012-ben 3 százalék alatt volt a deficit, és idén is így lesz. Hozzátűzte: optimista a tekintetben, hogy 2014-ben is folytatódni fog ez a folyamat. A miniszter az árvíz kapcsán megemlítette: át kellene gondolni, hogy a védekezésre költött pénzből lehetőséget lehetne biztosítani arra, hogy védettebb, biztonságosabb helyre költözzenek az árterekben élők.

Varga Mihály a 2010-es foglalkoztatási helyzet kapcsán kiemelte, hogy a szocialista kormányok alatt a munkanélküliség megduplázódott: 2010-ben 11,8 százalék volt, 240 ezerről 480 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak száma pedig 90 ezerrel csökkent. Ezzel szemben ma 140-150 ezerrel dolgoznak többen, csökkent a munkanélküliségi ráta, és több ember számára kínálnak lehetőséget az elsődleges munkaerő-piacra történő visszatérésre – utalt a közfoglalkoztatásra, kiemelve, hogy segély helyett munkát akart adni a kormány.

2013-ban indult a munkahelyvédelmi akcióterv, amely járulékmentességgel, járulékkedvezménnyel segíti a felvételt tervező cégeket a munkahelyteremtésben – mondta Varga Mihály. Szólt arról is, hogy a kismamák elhelyezkedését is támogatják a részmunkaidős kedvezményekkel és a tb-járulék csökkentésével: ennek köszönhetően 42 ezerrel több nő dolgozik, mint három éve. Ezzel párhuzamosan a kormány átalakította az adórendszert, az egykulcsos adórendszer több munkára ösztönöz, és a minimálbér is erőteljesen nőtt: 5,4 százalékkal 2013-ban, a szakmunkás bérminimum pedig 5,6 százalékkal; hasonló mértékű emelkedés utoljára 2001-ben történt.

A rezsicsökkentés kapcsán Varga Mihály úgy fogalmazott: „küzdelmet folytatunk”, vannak politikusok, olyan lobbierők, amelyek ezzel szembe mennek, de a kormány számára fontos, hogy ezzel segíteni tudjanak a családokon és az ország versenyképességén is.