Hangsúlyozták: a pedagógus életpályamodell alapján az új szabályozás korlátozza a túlmunka lehetőségét, felszámolja az átláthatatlan viszonyokat és kiegyenlítettebbé teszi az óraterheket. Megteremti a minőségi munkavégzés feltételeit, ily módon is elismerve a pedagógushivatás fontosságát.
A pedagógus életpályamodell bevezetésével a korábbinál kiszámíthatóbb, a pedagógushivatást támogató bérrendszert alakított ki a kormány, amely 2013 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a pedagógusok számára béremelkedést jelent. Kitértek arra, hogy a korábbi rendszerben egyes köznevelési intézmények nem minden álláshelyet töltöttek be, hanem túlóra-kifizetésekkel kompenzálták az alacsony béreket. Így néhány pedagógus magasabb jövedelemhez jutott, ugyanakkor pályakezdő fiatalok állás nélkül maradtak. Akik ezt az utat követték, nemcsak a jogszabályi túlóramaximumot sértették meg, hanem a pedagógusok túlterhelésével a színvonalas munkavégzést nehezítették – jegyezték meg.
Példaként említették a közleményben, hogy egy dunántúli város általános iskolájának igazgatója a kötelező négy órája helyett heti 43 órát látott el, munkatársai között a kötelező 21 óra helyett 47-49 órában dolgozó gyógypedagógusokat is találtak. Volt, aki egyszerre öt helyen dolgozott heti 50 órában a kötelező 22 helyett. Több általános iskolai tanár túlórája meghaladta a havi száz órát, és akadt olyan középiskolai pedagógus, akinek 172 óra túlmunkát számoltak el. Azok, akik ilyen túlzott mértékű többletjövedelemhez jutottak, értelemszerűen a jövőben ezekre a kiegészítő, minőséget nem tükröző juttatásokra nem számíthatnak – olvasható a Klik közleményében.
Hangsúlyozták: a köznevelés megújításának legfőbb célja, hogy minden gyermek jó óvodába, iskolába járjon. Ehhez pedig a gyerekekre összpontosító, hivatását magas színvonalon gyakorló pedagógusokra van szükség.
Emlékeztettek arra, hogy a jelenleg hatályos heti kötelező óraszám fogalmát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő veszi át. Ez a 40 órás heti munkaidő összesen 55-65 százaléka lehet.
