„Ma már csökken az államadósság – és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat –, harmadik éve három százalék alatt van a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a háztartások rezsiköltsége, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság” – sorolta a kormányfő. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne látványos bővülési adat. A kormányzat feladata az, hogy jó pályán tartsa az országot, hangsúlyozta Orbán.
Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert nagyon sok szállal kötődünk a közös pénzt használó országok övezetéhez – jelentette ki a kormányfő. Az eurózóna sikere esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek – húzta alá, hozzátéve: ha Közép-Európa nem volna tagja az Európai Uniónak, akkor a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakoznia az unióhoz.
A miniszterelnök szerint Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz, amely nagy lépésekkel halad majd előre.
Magyarország egyensúlyvédelmi politikát folytat, nem fogadja el ugyanis, hogy tagállami hatásköröket „lopakodó módon” tegyenek közösségivé az Európai Unióban – jelentette ki a miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezleten. Azt mondta, újabb és újabb indítványok születnek az unióban a tagállamok és a közösség közötti egyensúly felbontására, ami elfogadhatatlan. A tisztázatlan közösségi–tagállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – tette hozzá.
Orbán Viktor hangot adott annak a véleményének is, amely szerint válság idején a célzott intézkedések vezetnek eredményre. A nyugatiak ugyanakkor folyamatosan kifogásolják a célzott, és nem normatív magyarországi lépéseket, így például a bankadót és a telekommunikációs adót. E célzott lépések nélkül azonban a „büdös életben nem jutunk ki a válságból” – jelentette ki.
Versenyképessége javításához az Európai Uniónak meg kell állapodnia Oroszországgal, hangsúlyozta Orbán nagyköveti kérdésre válaszolva. Mindez Közép-Európának történelmileg nem könnyű kérdés, mert „ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron” – fogalmazott a kormányfő. Szerinte ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU–Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén.
Szintén kérdésre válaszolva megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar gdp elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó gdp-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben „nem fenyegeti” Magyarországot ez a dilemma.
Az évenként megrendezett misszióvezetői értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak széles körével foglalkoznak, értékelik az előző időszakot, és megtárgyalják a következő év munkájának irányait. A tervek szerint az értekezleten minden tárcavezető felszólal. Szalman Kursid az indiai külpolitika fő irányairól, a nemzetközi szervezetek intézményi reformjára vonatkozó indiai elképzelésekről, valamint az ázsiai nagytérség fontosabb politikai és gazdasági folyamatairól beszél majd. A nagyköveti értekezleten hagyományosan felszólal a miniszterelnök is.
A tavalyi tanácskozáson mondott beszédében Orbán Viktor kiemelte: Magyarország és általában Közép-Európa sikeresebben kezeli a válságot és keresi a kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték.
