Rendhagyó intézkedések sorozatát hozta 2010-es hatalomra kerülése óta az Orbán-kormány, amelyeket szokás unortodoxnak is nevezni. Közös jellemzőjük, hogy nem a megszorító politika logikájából kiindulva raknak még nagyobb terheket az emberekre, hanem ezeket a terheket megpróbálják igazságosabban elosztani, jobban bevonva a közteherviselésbe az addig érinthetetlennek tartott bankokat, multinacionális vállalatokat. De a döntésekben nemcsak pénzügyi, hanem magasztosabb szempontok is megjelentek – mint például a chipsadónál a népegészségügy. Ma már kijelenthető: e szokatlan intézkedések közös jellemzője az is, hogy mindinkább követőkre találnak más uniós országokban. Ez azért is fontos, mivel hazánkat sok esetben éppen az unortodox lépések miatt érték uniós bírálatok, indultak ellenünk eljárások. A Magyar Nemzet összeállításában a teljesség igénye nélkül végigvesszük a legfontosabb unortodox intézkedéseket, amelyek követőkre találtak-találhatnak más országokban.
A magánnyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt 2010 decemberében fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály értelmében aki visszalépett az állami rendszerbe, visszakaphatta a magánnyugdíjpénztárba befizetett, hozamgarantált tőke feletti pénzét, illetve a befizetett tagdíj-kiegészítését. Aki viszont maradni akart a magánpénztárnál, annak 2011 decemberétől megszűnt az állami nyugdíja. Bár a magyar ellenzék a nyugdíjak „einstandolásáról” beszélt, immár Lengyelországban is a magyarhoz hasonló reformokat terveznek. Egy pár nappal ezelőtti hír szerint a lengyel kormány szeptemberre tervezi az erről szóló döntést. Az elképzelés ottani bírálói és a sajtó egyenesen „orbáni utat” emlegetnek.
A bankadóról szóló törvénycsomagot 2010 júliusában szavazta meg az Országgyűlés. A jogszabály különadó befizetésére kötelezte a pénzügyi szektor cégeit. Itt nem is a bankadó bevezetése volt unortodox, mivel azt más országban is alkalmazzák, hanem annak mértéke: míg Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék (GDP) több mint 0,7 százalékát tette ki, addig például Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban 0,1–0,2 százalék között mozgott az adó mértéke.
Ugyancsak nagy vihart kavart a végkielégítésekre kirótt 98 százalékos különadó, amelyet 2011 májusában fogadott el a magyar parlament. Ennek értelmében az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői kétmillió forint feletti végkielégítés-részét terheli ilyen adó, más foglalkoztatottaknál 3,5 millió forintnál kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség a 2010. január 1-je utáni jövedelmeknél. Egy júniusi hír szerint Victor Ponta román szocialista miniszterelnök megelégelte az állami hatáskörbe tartozó, ám önfinanszírozó felügyeleti szervek vezetősége által kiutalt végkielégítéseket, és 85 százalékos különadóval kívánja sújtani azokat.
Ragadós az Orbán-kormány a legfontosabb közműszolgáltatásokat érintő tízszázalékos rezsicsökkentésének példája is. Idén júniusban Lengyelországban körülbelül négy százalékkal csökkentették a lakossági áram árát. Romániában a Ponta-kormány 10-12 százalékos rezsicsökkentést valósíthat meg, május elejétől pedig Csehországban is tíz százalékkal csökkentették a közműdíjakat.
A teljes összeállítást a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
